"Attól, hogy a jövőben nem a szuperbruttó, hanem a tényleges bruttó kereset 16 százalékaa lesz a személyi jövedelemadó (csak megjegyzem, hogy a többség, beleértve jómagamat is, már eleve így gondoltuk), jottányit sem változik a Fidesz javaslat alaptermészete: az egykulcsos, a kisjövedelműek számára semmilyen kedvezményt nem biztosító adó durva jövedelem átcsoportosítást eredményez a szegényektől a gazdagokhoz" - írja legfrissebb blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Véleménye szerint a keresők kétharmada, mindenki, aki 220 ezer forintnál kevesebbet keres havonta, az adójóváírás megszűnésével veszíteni fog. "Nemcsak a minimálbéresek, bár ők a legtöbbet, havi 11 ezer forintot. Havi 8-10 ezer forintot, nettó jövedelmük 8-14%-át veszítik el a 90-110 ezer forint között keresők, de az ennél többet keresők vesztesége is több ezer forint. És mindez azért, hogy a havi 500 ezernél többet keresők 20-45 százalékkal többet vihessenek haza" - véli a volt a miniszterelnök.

Az ex-kormányfő szerint a fideszes politikusok nem tudják - vagy nem akarják tudni -, hogy az adójóváírás jóvoltából nem csak a minimálbéresek, de a keresők kétharmadának adóterhelése ma kisebb, mint a bruttó keresetűk 16 százaléka. Mint írja, az adójóváírás megszüntetése nem csupán a két-háromszázezer minimálbéren foglalkoztatottat sújtja majd, hanem mintegy két és félmillió munkavállalót, a keresők legalább kétharmadát.

Gyurcsány Ferenc úgy véli: a minimálbéremelés, bár a legnehezebb helyzetben lévőkön segít, a többség gondját nem oldja meg. Számításai szerint ahhoz, hogy a ma 90-100-150-200 ezer forintot keresőket ne érje veszteség, a minimálbéremelésen túl a bruttó keresetek jelentős növelésére lenne szükség a dolgozók kétharmadánál.

A politikus felteszi a kérdést: vajon mit szólnak a Fidesz által oly gyakran emlegetett vállalkozók ahhoz, hogy a kormány radikális minimálbéremelésre készül? "Ahhoz ugyanis, hogy a minimálbér nettó összege ne csökkenjen a mai 73 500 Ft-ról 90 000 Ft-ra kellene emelni. A túlélésért küzdő hazai kisvállalkozók számára ez bérterheik több mint 22 százalékosos növekedését jelentené. lyen megállapodásra az érdekegyeztetés keretében nehezen kerülhet sor, tehát a sokat hangoztatott párbeszéd, a nemzeti együttműködés helyett - ahogy 2001-2002-ben, amikor két év alatt duplájára növelték a minimálbért - a kormány ismét egyoldalú diktátumra készül" - véli Gyurcsány.

A volt miniszterelnök azt is felidézi, hogy a 2001-2002-es radikális minimálbéremelés következményeként eltűnt a textil-, ruházati-, és bőripar. "Az elmúlt két évben a munkáltatói járulékok csökkentése jelentősen mérsékelte a vállalkozások bérterhei. A minimálbér drámai emelése, a munkáltatókra a dolgozók többsége részéről nehezedő bérnyomás ezzel ellentétben jelentősen növelné a foglalkoztatás terheit, az alacsony bérszínvonalú hazai vállalkozások ezreit kergetné csődbe" - zárja blogbejegyzését az ex-kormányfő.