Az ellenállókat „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség" miatt a rendőrség 50 ezer, egyiküket 60 ezer forintra büntette. Tizenöt demonstráló fellebbezett a döntés ellen.
A bíróság már több tárgyalási napot tartott az ügyben, ezúttal a józsefvárosi polgármesteri hivatal két munkatársát hallgatta meg tanúként. Furcsa dolgok hangzottak el. Egyikük például elmondta, hogy a birtokvédelmi eljárást a nagy nyilvánosságra tekintettel kiemelt ügyként kezelte az önkormányzat, másrészt - többszöri hitetlenkedő kérdésre - azt állította: nem volt tudomása arról, hogy demonstrációk folynak a Szabadság téren. Zavaros volt az önkormányzat képviselőinek álláspontja abban a tekintetben is, hogy az ellenérdekű félnek számító tüntetőket miért nem tájékoztatták a birtokvédelmi eljárásról, és miért egyből a rendőrséghez fordultak, amikor más, enyhébb eszközök is rendelkezésükre állnak ilyen esetekben.
|
A bíróság végül mind a tizenöt demonstráló esetében megszüntette az eljárást
Teknős Miklós / Népszabadság |
Czeglédy Csaba ügyvéd – aki önkéntes jogsegély keretében (ingyen) képviseli a demonstrálókat – kifogásolta az önkormányzat magatartását, mondván ezer sebből vérzik a jegyzői hatósági eljárás. A rendőri intézkedésnek nem volt meg a jogalapja, így aztán
nem is lehetett jogszerű.
Az „utolsó szó jogán" Mécs Imre, a demonstrációk egyik szervezője hangsúlyozta, hogy az újkori demokráciák egyik legfontosabb alapjoga a véleménynyilvánítás szabadsága. Büszke rá, hogy részt vehetett a tiltakozásban, amely a magyar társadalom és az áldozatok védelme érdekében zajlott. Hisz
„erőszakkal torz mentalitást akartak lenyomni a magyar nemzet torkán".
Az ellene való tiltakozás nemhogy nem büntetendő, hanem Mécs Imre szerint példa kell, hogy legyen mások, magyarok milliói számára. A rögtönzött beszédet nagy taps fogadta a teremben.
|
Mulasztás terheli a rendőrséget is
Teknős Miklós / Népszabadság |
A bíróság végül mind a tizenöt demonstráló esetében megszüntette az eljárást. A bírónő úgy ítélte meg, a tiltakozók okkal gondolták azt, hogy jogszerűen bejelentett tüntetésen vesznek részt. A területre szóló birtokvédelmi határozat és végzés kihirdetésével kapcsolatban a VIII. kerületi önkormányzat mulasztást követett el. Bár a helyszíni rendőri eljárás a bíróság szerint szakszerű és jogszerű volt, mulasztás terheli a rendőrséget is, amiért a birtokvédelmi eljárás ellenére nem emelt kifogást a demonstrációk ellen.
A döntés jogerős, fellebbezésnek helye nincs.
Czeglédy Csaba a határozat kihirdetése után kérdésünkre elmondta: a bíróság korrekt, részletekre kiterjedő bizonyítási eljárást folytatott le. Az ügyvéd számára az ilyen eljárások erősítik a hitet abban, hogy Magyarországon még létezik a bírói függetlenség.
A Szabadsági téri tüntetők ügyének ezzel még nincs vége. Különféle jogcímeken összesen mintegy harminc demonstráló ellen indult eljárás, ezek egy része még mindig folyamatban van.
