galéria megtekintése

Nem sikerült megmenteni az uniós projektet

9 komment


Danó Anna

Az új mentőállomások felét, a felújítandók harmadát nem sikerült még használatba venni, noha a fejlesztést szolgáló uniós programot már készre jelentették. Van, ahol a pályázatban eltervezett összegnek alig a negyedét fordították az állomás felújítására.

Korán hirdetett eredményt a mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál, amikor az RTL Klub híradójában alig másfél hete azt mondta: október végére átadnak 81 új és felújított mentőállomást. „Az uniós támogatás érdekében a szükséges munkálatokat mindenhol elvégeztük, a 82 helyszínből 81 műszaki átadás-átvétel megtörtént, kivéve Mezőberényt, ahol határidő-módosításra van szükség, mert új kivitelezőt kellett választani, miután az előző nem teljesített" – közölte.

Bár kétségtelen, hogy a program végrehajtása a finisre felgyorsult, mégsem sikerült az összes mentőállomást október 31-ig átadni.

Mentőfejlesztésre 11 milliárd forintot kapott 2009-ben Magyarország európai uniós forrásokból. Ám ha novemberig nem sikerül befejezni a beruházásokat, a programot már csak az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) költségvetéséből lehet finanszírozni. A kormány már tavasszal figyelmeztette a késésben lévő projektgazdákat, hogy ha egy állami intézmény forrást veszít, a veszteség mértékével csökkentik a szervezet jövő évi költségvetési támogatását.

 

A határidő alól felmentést csak a mentőkocsik defibrillátorral való fölszerelésére kapott az OMSZ november végéig. E projekt része volt a többi között kétszáz új mentőautó beszerzése is. Ezek közül 178 van meg, 22 mentőorvosos kocsi még nem érkezett meg.

A program körüli zavarokat már jelezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2014 márciusában, választási kampánykörútján kész tényként jelentette be, hogy 22 mentőállomást megépítettek és további 60-at felújítottak. De addigra valójában csupán egyetlen új mentőállomás készült el,

a Tolna megyei Bátaszéken, és mind­össze 13-nak a felújítása fejeződött be. Pontos képe még most sem nagyon lehet a mentőszolgálatnak arról, hogy mekkora a lemaradás, hiszen lapunk ezzel kapcsolatos kérdéseire október közepe óta nem adott választ.

Az egri mentőállomás túl a határidőn is még mindig a felújítandók közé tartozik
Az egri mentőállomás túl a határidőn is még mindig a felújítandók közé tartozik
Berán Dániel / Népszabadság/archív

Ám a Népszabadság birtokába jutott dokumentumok, valamint az érintett települések polgármestereivel, lakóival, és a felújításokban részt vevő vállalkozókkal folytatott beszélgetésekből úgy tűnik, hogy nem csak Mezőberényben maradt el átadás: az újonnan építendő 22 mentőállomás közül mindössze 11-et vettek használatba, a többiről még nem indulnak betegért a mentők.

befejezetlen állomások között van olyan, amely műszakilag ugyan elkészült, de a működéséhez még nincs használatbavételi engedély, és sok helyre nem sikerült mentő szakembereket találni.

Így járt például Bábolna. Sárospatakon a vízmű írt elő javításokat, Veszprémvarsányban az új állomás készültsége az OMSZ dokumentációja szerint is csak 84 százalékos.

A hatvan felújítandó mentőállomás közül információink szerint körülbelül húsz nem készült el az uniós pályázatban előírt október végi határidőre. Így a martonvásári, a székesfehérvári, a kisbéri, a tatabányai, a várpalotai, a pannonhalmi, a szentgotthárdi, a pacsai, a zalaszentgróti, a csurgói, a fonyódi, a kaposvári, a marcali, a nagyatádi, a siófoki, a békéscsabai, a mezőkovácsházi, a miskolci, az egri és a salgótarjáni.

Ugyan a püspökladányi mentőállomást az elkészültek között találni, ám ott az uniós pályázatban vállalt munkák jó részét egyszerűen nem végezték el.

A tervezett 30 millió helyett mindössze 8,2 millió forintot fordítottak a felújításra. A nyár közepi avatóünnepségen a polgármester, a fideszes Dombi Imréné lekapta a cipőjét, és meztelen lábbal beleállt az udvaron ott hagyott kátyúba. A víz a bokája fölé ért.
A mentőállomás dolgozóitól megtudtuk, hogy az épület külső hőszigetelésén, a napkollektor fölszerelésén, valamint a kazáncserén kívül más nemigen történt. Pedig a pályázatban vállaltak szerint a mentőgarázst is föl kellett volna újítani. Ennek híján az odatelepített új mentőautó az udvaron áll, mert a helyi régiós vezető az állomáson dolgozók védelmében megtiltotta, hogy a régi romos garázsba beálljanak az új autóval. Igaz, az be sem férne oda.

Sok a műszer – táblagép egyelőre nincs
Sok a műszer – táblagép egyelőre nincs
Berán Dániel / Népszabadság/archív

A kormány eddig körülbelül 15 milliárd forint uniós támogatást költött el azzal a céllal, hogy a mentők tízből legalább kilencszer odaérjenek negyedórán belül a segítségre szorulóhoz. Ezen belül négymilliárdból a mentésirányítást modernizálták. Ugyanis az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 percen belüli érkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása. Ezt szolgálta volna a többi között 740 mentőautó fölszerelése tabletekkel.

A táblagépeken keresztül történhetne a riasztás, azokon tervezték megjeleníteni a beteg összes adatát, s azt is, hogy honnan hová kell vinni, melyik a leggyorsabb útvonal, hol van szabad ágy. Ám a rendszer nem működik.

Az új mentésirányítási központ elkészült, de informatikai rendszere csak döcög, a mentőket pedig máig nem látták el táblagépekkel.

Az uniós pénzből vásárolt gépek lassan két éve a raktárban porosodnak. Nyár végén Nógrád megyében zajlott egy próbaüzem, ám a teszt eredményei nem nyilvánosak. Kocsizó mentők szerint megbukott a rendszer, mert „informatikai problémák" miatt nem jutottak el a szükséges adatok a járműre. Az adatátvitelt bonyolító mobilszolgáltató ugyanis nem tudott kellő lefedettséget biztosítani, a katasztrófaelhárításban használatos, így a mentőautókon is ott lévő tetrarendszer pedig nincs összekapcsolva a táblagépekkel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.