A kampány – folytatta Lázár – azt üzeni, nem érdemes elindulni Magyarország felé, nem érdemes ezért pénzt fizetni az embercsempészeknek. A tranzitországok területén a potenciális illegális bevándorlókat tájékoztatják arról, hogy változtak a jogszabályok, mert kerítés lesz, és ha megrongálják a kerítést, az bűncselekmény.
Lázár azt is elmondta, a szerb–magyar határon a határzár bizonyos pontjaira angol nyelvű táblákat tesznek ki, melyek arról adnak információt az illegális menekülteknek, hogy hol van a legközelebbi legális határátkelő. „Mindezt azért, hogy ne itt rángassák a kerítést, gyalogoljanak három kilométert” – fogalmazott a miniszter.
Az érem másik oldala
Lázár ismét hosszan beszélt az „újkori népvándorlási válságról”, amely szerinte már az európai életformát, kultúrát is veszélyezteti. Idézett egy ENSZ-becslést is, miszerint várhatóan a válságövezetekben 230 millióan hagyják majd el otthonukat és indulnak el. Sérelmezte, hogy jóllehet Brüsszel is elismeri, hogy Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb az illegális bevándorlás szempontjából, mégis más, régi EU-s tagországok kapnak százmilliókat a migrációs ügyek kezelésére. „A spanyolok például 520 millió eurót, mi pedig 61,5 millió eurót, ez nevetséges, nem kevesebbről van szó, mint hátrányos megkülönböztetés a régi és az új tagállamok között” – hangoztatta.
Panasza után megjegyezte, hogy „az éremnek két oldala van”, és megemlítette Lévai Anikót, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét és Sólyom László volt köztársasági elnököt, aki pár nappal ezelőtt „segített a bajbajutottakon” – Lázár János nyilván arra utalt ezzel, hogy a volt államfő elment a Keleti pályaudvarra, beszélgetett a menekültekkel, és kekszet osztott nekik. Egy újságíró kérdésére, miszerint a Csizmadia László által irányított Civil Összefogás Fórum támadta emiatt Sólyomot, mondván, hogy a volt elnök „politizál”, a miniszter – kétszer is nyomatékosítva, hogy a kormány nevében beszél – azt válaszolta:
„Magyarország és a kormány is köszönettel tartozik mindenkinek, önkénteseknek, civileknek, akik szeretnének segíteni a bajbajutottaknak. Ebbe beletartozik Lévai Anikóhoz hasonlóan Sólyom László is.”
Lázár a menekültkérdés kapcsán többször is megismételte, hogy Magyarországot, a szuverenitásunkat meg kell védeni, „jólelkűek vagyunk”, a menekült gyermekek például különleges elbánásban részesülnek, őket például nem is küldhetik vissza a biztonságos országokban sem. (Arról a miniszter nem beszélt, hogy a menekült gyerekek nem rajzolhatnak az aszfaltra, járdára krétával, mert az a főváros szerint szabálysértésnek minősül). A kormány 34 milliárdot biztosított a migrációs válság kezelésére, és augusztus 18-án dönt a mostani átmeneti műszaki határzár-rendszerről – hangzott el.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A miniszter beszámolt arról is, hogy a menekültek közül június elejéig 15 ezren részesültek orvosi ellátásban, és a szűrővizsgálatok több százmilliót tesznek ki. Lázár a sajtótájékoztatón azt is elmondta, nem zárkóznak el az elől, hogy növeljék a szűrések számát, amelynek kapcsán a hepatitiszről a „komoly betegség” fordulattal emlékezett meg. A kormány jövő kedden hallgatja meg Balog Zoltán humánminisztert, aki ismerteti az országos tisztifőorvos jelentését arról, milyen a szűrések és a betegségek kimutatásának az aránya a menekültek esetén, képet szeretne ugyanis kapni a kormány arról, milyen a fertőzésveszély.
A miniszter a kerítésépítés kapcsán ismertette, hogy
861 olyan ingatlantulajdonos van, aki kártalanítást kap.
Arra a kérdésre, hogy esetükben nem lehet szó a kisajátításról szóló közigazgatási határozat felfüggesztéséről, Lázár úgy válaszolt, hogy a döntés felülvizsgálatát kérhetik. A közbevetésre, hogy közben viszont már zajlik a kerítésépítés, a miniszter úgy reagált, hogy az okozott kár és a kártalanítás összege „teljesen arányos” egymással.
Ez az emlékmű már nem kormányzati hatáskör
Nem a kormány döntött arról, hogy a szovjet megszállás áldozatainak is legyen emlékműve, hanem egy társadalmi bizottság javaslatára kezdeményezte Balog Zoltán miniszter – mondta Lázár munkatársunk kérdésére a sajtótájékoztatón. Arra, hogy a német megszállás áldozatainak az emlékművét kormánydöntéssel állították fel, a szovjet megszállásét miért nem, a miniszter érdemben nem válaszolt, felidézte, hogy Balog Zoltán szerdán a Zsidó Közösségi Kerekasztal zárt tanácskozásán beszélt arról a kezdeményezésről, hogy a Szabadság téren létre kellene hozni a „szovjet megszállás” emlékművét. Lapunk írta meg, hogy a humán csúcsminiszter arra kérte a zsidó szervezeteket, nyilvánítsanak véleményt az ötletről, szerinte örvendetes lenne, ha egy emlékműről végre nem a felállítása után, hanem annak előtte folytatnák le a vitákat. Ezt Lázár is jónak tartaná.
A Népszabadság a német megszállási emlékmű botránya idején már írt arról, hogy a birodalmi sasos–arkangyalos emlékmű felállítása része a miniszterelnöki történelmi-ideológiai naptárnak.
Akkor mondta egy kormányzati forrás azt is, nem csodálkozna, ha egy éven belül a szovjet megszállás áldozatainak is emlékművet állítanának.
Történettudományi kérdésekkel nem kell a kormánynak foglalkoznia – ezzel hárította el ezután Lázár a tervezett székesfehérvári Hóman-szoborról szóló kérdést. Felidézte, hogy a Hóman–Szekfű-könyvből olvasta a történelmet, de közölte: Hóman Bálint politikusi tevékenysége védhetetlen, vállalhatatlan. Szerinte azért is lenne jó, ha az MTA állást foglalna az ügyben, mert ennek a segítségével tudja mérlegelni a székesfehérvári önkormányzat, hogy valóban belevágjon a szoborállításba.
Az olimpia mellett
Lapunk kérdésére Lázár a sajtótájékoztatón fontosnak és jónak nevezte, hogy Magyarország rendezze a 2024-es olimpiát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Népszabadságnak azt mondta, személyesen is támogatja az olimpia megrendezését. Arra, hogy olvasta-e már a PriceWaterHouse Coopers 1372 oldalas megvalósíthatósági tanulmányát, úgy válaszolt: még nem olvasta.
Borkai Zsolt MOB-elnök a múlt héten a Hír Tv-nek árulta el, hogy „természetesen” nem olvasta el, hiszen az több mint ezer oldal.
Csak költőkben illetékes
„Megtartom!” – válaszolt viszont határozottan lapunk kérdésére államtitkárával, L. Simon Lászlóval kapcsolatosan Lázár János. Azaz a „rákellenes” barackmag-sztori sem rendítette meg az államtitkár pozícióját. Kijelentése előtt viszont a miniszter érzékelhető iróniával gratulált a sajtótájékoztatón az RTL Klub riporterének az L. Simon Lászlóval a barackmag-ügyben készített „nagy sikerű” interjúhoz.
Mint mondta, sokáig megfosztotta magát az élvezettől, hogy megnézze, de miután felhívták rá a figyelmét, megtette. Aztán azt mondta, általános alapelve, hogy aki „bejön” kormánytagnak, államtitkárnak, akkor teszi a legjobbat, ha minden gazdasági érdekeltségétől megszabadul. Ez fontos, ezt fogja javasolni „képviselőtársának, barátjának”, L. Simon Lászlónak is – tette hozzá. Az ominózus RTL-interjúban az államtitkár azt mondta, „röhejes” és nem igaz, hogy barackmagot árulna, hiszen a cég a feleségéé. Viszont a céginfó és a vagyonbevallása szerint is felerészben tulajdonosa az L. Simon Borászatnak.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
„Csak költőkkel kapcsolatos kérdésben illetékes” – ezzel zárkózott el Lázár János attól, hogy Tállai András, a tárca általános államtitkára esélyes-e a NAV elnöki posztjára Vida Ildikó után. (L. Simon László költő is, korábban megjelentek versei – a szerk.) Azt viszont megerősítette a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 15-re határoz arról, milyen személyi változások lesznek a kormányban (arról már a miniszterelnök és Lázár is nyilatkozott, hogy államtitkári szinten lesznek jelentős változások). Azt viszont, hogy menesztik-e Czomba Sándort, a foglalkoztatásért és a munkaerőpiacért felelős államtitkárt a nemzetgazdasági tárcától, Lázár János nem kívánta kommentálni.
Vajna András György tiszta
Lázár János a sajtótájékoztatón nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy a Matolcsy György által vezetett MNB budai luxusvilla-vásárlásán 100 milliós tételt veszített a jegybank. Arról viszont Lázár beszámolt, hogy „Vajna András György tiszta, részt vehet a nemzetépítő munkában”. Andy Vajnáról beszélt, akit a nemzetbiztonsági hivatal átvilágított, és semmilyen kockázati tényezőt sem talált.
Lázár sajnálkozásának adott hangot, hogy
a „szokásos magyar irigység” miatt,
mert itt „bűn a siker”, Vajna személyes, magyar és nemzetközi sikerei sem voltak elég meggyőzőek. Vajna 2011-től a filmügyi kormánybiztos, de elfelejtették átvilágítani, amire az LMP-s Szél Bernadett és a Demokratikus Koalíció hívta fel a figyelmet.
