Az ügyvéd szerint az ítélet erősen vitatható, hiszen garázdaságról akkor lehet szó, ha valaki „olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen". Az aktivista viszont nem tett mást, mint a maga kétségkívül sajátos eszközeivel tiltakozott a választási irodánál február 23-án történtek miatt – fogalmazott Magyar –, amikor többen megakadályozták Nyakó István szocialista politikust abban, hogy benyújtsa a népszavazási kezdeményezését. Egyértelmű tehát – hangsúlyozta az ügyvéd –, hogy Gulyás Márton a demokratikus intézményrendszer egyik fontos elemének védelme érdekében lépett fel.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője szerint az állandó bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a közterületen elkövetett, dolog elleni erőszakot garázdaságnak minősítik. Amikor például kukákat rugdosnak fel, azt úgy értékelik, hogy a cselekmény másokban megbotránkozást kelthet, és az elkövetőt elmarasztalják. Más azonban, ha valaki minden ok nélkül, véletlenszerűen kiválasztott tárgyakra „támad", mert a jogvédő szerint ez nem vethető össze Gulyás előre megtervezett helyszínen végrehajtott, minden agresszivitást nélkülöző akciójával. Tóth álláspontja szintén az, hogy emiatt a civil aktivista tiltakozása teljesen érthető, s fellépése egyfajta véleménynyilvánításnak tekintendő.
A választási irodánál történt vélelmezett jogsértések okán választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás indult, de a Nyakót akadályozó bőrfejűek – illetve a feltételezett megbízóik – közül egyelőre senkit nem gyanúsítottak meg.
