Manipuláció és megalázás: vizsgálják a kötelező abortusz-tanácsadást

Az ÁNTSZ ezzel szemben azt állítja: a jelentés pontatlan, „koncepciózusan rossz színben tünteti fel a családvédelmi szolgálatok munkáját”. Módszertani hibaként rótták fel, hogy a Patent Egyesület a felmérést az utcán végezte, ahol a megfelelő intimitást nem lehet biztosítani. Megjegyezték: az elkészült összefoglalóból úgy tűnik, mintha minden várandós nő a terhesség megszakítása mellett döntene vagy akarna dönteni. Kifogásolták, hogy a Patent a folyamatban a védőnő szerepét úgy tünteti fel, mint aki nyomást gyakorol a várandós nőre annak érdekében, hogy magzatát megtartsa. Hozzátették, a családvédelmi szolgálatok működésére vonatkozóan az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz 2005 óta nem érkezett lakossági panasz.

– Az, hogy nem érkezett panasz, csak azt mutatja, hogy Magyarországon az emberek jogtudatossága a kívánatos szint alatt van – reagált az ÁNTSZ bírálatára a Népszabadságnak Spronz Júlia ügyvéd, a Patent Egyesület vezető munkatársa. Hozzátette: furcsállják az ÁNTSZ reakcióját, ha már helyettük megcsinálták ezt a felmérést, azt is mondhatták volna, hogy üljenek le, beszéljék meg, milyen támpontokat adhatnak a tanulmány eredményei a családvédelmi szolgálatok munkájának javításához.

A jogvédő szerint az ÁNTSZ közleményének hangvétele azt a benyomást erősíti, hogy a nők döntése alapvetően minimalizálva van az eljárás során, hiszen úgy írja le az abortuszhoz folyamodó, tanácsadásra kötelezett nőket, mint döntés előtt álló személyeket. Márpedig az ÁNTSZ saját statisztikái is azt jelzik, hogy a nők elenyésző százaléka változtatja meg a már meghozott döntését a tanácsadás következtében. Spronz Júlia kiemelte: míg a nyomásgyakorlás és a manipuláció betű szerint tilos a tanácsadáson, maga a tanácsadás célja előírja a nyomásgyakorlást és manipulációt.

A jogvédő a védőnők képzésének tananyagáról szólva elmondta: az említett manipulációs és nyomásgyakorlási módszerek a képzési anyag részét képezik. Például olyan címszavak alatt, mint a „mater-érzelmek” felkeltése – vagyis a védőnők feladata a beszélgetésen a nő „anyai ösztöneinek” felkeltése.

„Ahogy inkoherens és paradox a vonatkozó törvény, úgy inkoherens és paradox a tanácsadás gyakorlati előírása is: nyomásgyakorlás is, meg nem is, manipuláció is, meg nem is. Épp ez az, ami miatt a szervezet e tanulmány részeként a szolidaritását fejezte ki a munkájukat az ellentmondásos irányelvek ellenére is jól végezni igyekvő védőnők felé” – közölte Spronz Júlia.