Nincs ok enyhítésre, 9 évet kapott a gólyatábori erőszaktevő
Jogerősen elítélte a pécsi táblabíróság az ELTE fonyódligeti gólyatáborának szexuális erőszaktevőjét.
A nagy felháborodást kiváltó bűncselekmény az egyetem tanár- és óvónőképzőjének gólyatáborában történt 2014. augusztus 30-án. A rendezvényen fotósként tevékenykedő, akkor 38 esztendős K. Sándor a hajnali órákban megerőszakolt egy elsőéves hallgatót. A 20 esztendős, budapesti lányt veréssel, fojtogatással és halálos fenyegetéssel kényszerítette az aktusra. A budapesti férfi a közösülésről fotókat készített.
K. Sándort első fokon a Fonyódi Járásbíróság 7 és fél év börtönre ítélte. Az eljárás az ügyészség és a vádlott fellebbezése nyomán a Kaposvári Törvényszéken folytatódott, ahol 9 évre emelték a férfi büntetését, mivel – a cselekmény fotózása miatt – bűnösnek találták személyes adattal való visszaélésben is. Mellékbüntetésként K. Sándort 8 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
A vádlott újra fellebbezett, s a per a Pécsi Ítélőtáblán szerdán fejeződött be, ahol helybenhagyták a kaposvári verdiktet. A bíróság nem látott okot a másodfokú büntetés enyhítésére, mivel K. Sándor elkövetett már szexuális bűncselekményeket, s nem tanult az emiatt rá kirótt börtönből. Az is súlyosbította tettét, hogy visszaélt a fiatalok bizalmával, s az erőszakot durván, gátlástalanul, sérülést okozva követte el. A nyomozati szakaszban tett beismerő vallomását a bíróságon visszavonta a vádlott, s a bíróság szerint nem mutatott valódi megbánást.
|
K. Sándor 9 évet kapott
Sóki Tamás / MTI |
A most jogerősen lezárt ügynek nagy volt a társadalmi visszhangja. Részben azért, mert K. Sándort már 1996-ban elítélték erőszakos közösülésért, később pedig szemérem elleni erőszakért, s minderről környezete tudott is – ezért többen felvetették: miképp dolgozhatott tizenéves lányok táborában egy ilyen múltú férfi fotósként.
A tábort és programjait a hallgatói önkormányzat szervezte, s az ELTE két hökös vezetőt kizárt az iskolából, egynek pedig felfüggesztette a tanulmányait. A fonyódligeti eset után egy lány azt nyilatkozta az Indexnek, hogy őt 2013-ban erőszakolták meg az egyik egyetem jogi karának gólyatáborában. A név nélkül megszólaló sértett nem tett feljelentést, mivel – állítása szerint – az iskola hökös vezetői lebeszélték róla, így az elkövető ellen nem indult eljárás. A lány úgy vélekedett, hogy a tábor szervezői olyan hangulatot indukáltak, ami kedvezett a szexuális bűncselekményeknek.
A fonyódligeti bűncselekményt követően Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa vizsgálta a gólyatáborok működését és konvencióit. A biztos megállapította, hogy a fonyódligeti eset nem egyedi és nem véletlenszerű, mert ezeknek a táboroknak szabályrendszere elhibázott. Mindezek hatására több egyetem lefújta 2015-ös gólyatáborát, vagy megváltoztatta az ilyen rendezvények szabályait. Jellemzően a hök továbbra is fontos szerepet kap a programok szervezésében, ám a karok vezetése igyekszik szigorúan kontrollálni a tábor szellemiségét, morálját és működését.
