Az intézmény két új osztályt tervezett 2016 szeptemberétől hozzávetőleg 70 diákkal. A Boronkay szakközépként és gimnáziumként is igen népszerű. A HVG idei ranglistáján az iskola szakközép része az első helyen végzett, a gimnáziumi osztályai bekerültek a 100 legjobb közé, a 85. helyen állnak. Fábián azt mondta, minden tizedik diákjuk bejut az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőjébe, 90 százalékos a felsőoktatási felvételi arányuk. A tanulóik nagy többsége érettségi előtt nyelvvizsgázik. Az igazgató úgy tervez, ha nem indíthatnak gimnáziumi osztályokat, akkor a turisztikai képzésre fognak koncentrálni, csakhogy már két másik váci középiskolában is folyik ilyen profilú oktatás, így ez túlképzéshez vezetne.
Lapunk úgy értesült, a Boronkay sorsáról a legmagasabb szinten dönthetnek. Jelenleg is folynak az egyeztetések az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között. Egy, a tárgyalásokra rálátó magas rangú forrás szerint nem zárható ki, hogy 2016-ban utoljára még kap egy induló osztályt a gimnázium, de az NGM ragaszkodik hozzá, hogy kifutó rendszerben ez legyen az utolsó. Kerestük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) és az NGM-et is, mindkét helyen későbbre ígértek választ.
A Győr után most Vácott is felbukkanó konfliktust az okozza, hogy májusban 300 szakképző iskolát helyeztek át egy kormányrendelettel az oktatási tárca fennhatósága alatt lévő Klikből a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. A tárcánál pedig külön helyettes államtitkár foglalkozik a szakoktatás reformjával. Csakhogy az átszervezés folyamán akadt 31 olyan, NGM-hez került intézmény, ahol gimnáziumi képzés is folyik. Ez pedig idegen elem a tárca portfóliójában. Információnk szerint napokon belül kiderülhet, hogy a Krúdy Gyula és a Boronkay György gimnáziumi részlegének tervezett bezárása egyedi, hamvába holt kísérlet volt-e, vagy egy elhúzódó folyamat kezdő lépése.
Az NGM-hez került kazincbarcikai Surányi Endre és a záhonyi Kandó Kálmán középiskolában is kifutóban a gimnáziumi képzés, de ezek nem okoztak akkora botrányt, mint a Krúdy ügye, mert itt nem volt olyan súlya a gimnáziumi osztályoknak. Az egyik igazgató azt mondta lapunknak, hogy még április végén behívták őket a szakképzésért felelős tárcához, ahol az NGM akkori két államtitkára, Tállai András és Czomba Sándor, továbbá az Emmi köznevelési államtitkára, Czunyiné Bertalan Judit közölte velük: a nemzetgazdasági tárcához került iskolákban a tervek szerint kizárólag szakképzés lesz.
A Népszabadság által megkeresett oktatási szakértők szerint érthetetlen, hogy az NGM miért pont a Boronkayval és a Krúdyval kezdte a fenntartásába került gimnáziumok megszüntetését, hiszen népszerű és színvonalas intézményekről van szó. Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője szerint kétségtelen tény, hogy az országban több olyan kisebb, vegyes képzésű gimnázium is működik, ahol problémás a színvonal. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a szülők úgy ítélték meg, a kitanulható szakmák nem sokat érnek, így sok szakközépiskola indított gimnáziumi képzést is, hogy biztosítsa a gyereklétszámot. Szüdi szerint a férőhelyek 30 százaléka a csökkenő gyereklétszám miatt már öt évvel ezelőtt is betöltetlen volt, az viszont már oktatáspolitikai döntést igényel, hogy ezt gimnáziumi vagy szakképzési oldalról kezelik.
„Én is úgy gondolom, hogy túl sok a gimnázium az országban. De ha már meghúzzák a vonalat, akkor a színvonalas iskolák alatt tegyék, és időben értesítsék az érintetteket" – mondta a Boronkay igazgatója. Ugyanakkor a győri és a váci iskola esete azt is mutatja, hogy a kormány nem tett le a gimnáziumi képzés visszaszorításáról. Orbán Viktor kormányfő egy tavaly októberi interjújában egyenesen úgy fogalmazott: „nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem. Tévedés. A legdolgosabb és legtehetségesebb gyerekek menjenek nyugodtan szakiskolába". Az NGM már a 2011-es oktatási koncepciójában is az iskolák „profiltisztítását", és az ebből adódó költségmegtakarítást hangsúlyozta.
„Nem szakiskolásból, hanem jól képzett, nyelveket beszélő minőségi szakmunkásból van kevés" – nyilatkozta lapunknak Mártonfi György. A szakképzést kutató szakértő szerint ezért is alakulhatott ki az a tendencia, hogy a cégek inkább érettségizetteket alkalmaznak, hiszen ők rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, így könnyen továbbképezhetők.
A családokat mostanáig nem sikerült meggyőzni, már a májusi kormányrendelet is nagy felháborodást váltott ki. Akkor arról cikkezett a sajtó, hogy sok település gimnázium nélkül maradhat, a diákoknak 30-40 kilométert kell utazniuk.
Megmarad a gimnáziumi képzés
Szerda délután az NGM a következő közleményt juttata el lapunkhoz az ügyben:
„A Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában, a szakképzési centrumok tagintézményei keretében működő színvonalas gimnáziumi osztályok léte és további működése eddig sem volt, és a jövőben sem lesz kérdéses. A gimnáziumi osztályokkal kapcsolatosan tévesek azok az információk, miszerint a fenntartó NGM meg kívánta volna szüntetni ezeket. Arról lehet szó csupán, hogy egyes osztályokat a gimnáziumokat fő profilként fenntartó KLIK-ben működő gimnáziumokba helyezik át. Ezek a tárgyalások jelenleg is folynak az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között.
A helyi szereplőkkel történt egyeztetések eredményeként eldőlt, hogy egyelőre nemcsak a Győri Szolgáltatási Centrum Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Idegenforgalmi és Vendéglátó Szakképző Iskolájában marad meg a gimnáziumi képzés, hanem a Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziumában is oly módon, hogy a helyi tantestület egyetértésével két osztály két tanítási nyelvű gimnáziumi képzésének indítására kap engedélyt az iskola. Ezeknek az osztályoknak a képzési programjába illesztve lehetőségük lesz a diákoknak arra, hogy bekapcsolódjanak a szakgimnáziumi osztályok képzésébe, s ennek keretében idegenvezető szakképesítést szerezzenek.”
Szigetváron, Celldömölkön, Szeghalmon mozgalom indult az iskola megmentéséért, Nagyatádon a képviselő-testület határozatban tiltakozott. Okkal féltek a megszűnéstől, hiszen a vonatkozó törvény szerint az NGM-es szakképző centrumoknak nem alapfeladatuk a gimnáziumi képzés. A felháborodás nyomán a tárca gyorsan lépett: júniusban beleírták a köznevelési törvénybe, hogy ezekben a centrumokban is lehet szeptembertől gimnáziumi osztályokat indítani. Majd sietve leszögezték: garantálni fogják, hogy minden járásban legyen legalább egy gimnázium.
A győri Krúdy végül vegyes fenntartású lesz, a gimnáziumot visszaveheti a Klik. Tehát az NGM nem ragaszkodik a gimnáziumi osztályok fenntartásához, de az továbbra is kérdéses, mi lesz a tárcához került többi vegyes iskola sorsa. A Népszabadságnak mindkét pedagógus-szakszervezetnél azt hangsúlyozták, a minisztérium nem egyeztet velük, pedig a gimnazisták mellett több száz tanár jövője is bizonytalan.
