Bedőlt lakáshitelesek bérháztelepe: segítség vagy idiotizmus?
A Pest megyei Ócsán építene szociális bérháztelepet a bedőlt devizahiteleseknek a Belügyminisztérium. A veszélyeztetett devizahitelesek többsége a Belügyminisztérium kalkulációi szerint Budapesten és az agglomerációban él, ezért javasolja Ócsa városát a szaktárca a Szociális Családiház Program első ütemének helyszínéül. Ócsa mellett szól az is, hogy a városban található egy nagy, egybefüggő és nem megbontható állami földterület, így a kormánynak nem kell majd külön fizetnie a telekért. A terület az M5-ös autópálya és a vasút közelsége, továbbá, a település közművei és a helyi víztisztító kapacitás miatt egyaránt alkalmas egy új lakópark kiszolgálására.
Kormányzati források nem zárták ki, hogy szükség esetén a programot más településeken folytatják majd, bár mint azt a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, „nem az az elsődleges cél, hogy házakat építsenek, ha más, olcsóbb megoldásokkal is segíthetnek a rászorulókon”. Az viszont cél, hogy akiknek van munkájuk, ne veszítsék el amiatt, mert túlságosan távolra kellett költözniük a devizahitellel terhelt otthonuktól és emiatt a munkahelyüket sem tudták már megközelíteni.
Magyarországon a lakosság csaknem 4000 milliárd forint lakáshitellel rendelkezik, melynek 66 százaléka devizahitel. Arról kormányzati források nem kívántak nyilatkozni, hogy „kalkulációik szerint” a devizahiteles családok hány százaléka lesz képtelen tovább fizetni az erős frank miatt hónapról hónapra növekvő törlesztőrészleteket. A kormánydöntés előtt arra sem kívántak válaszolni az illetékesek, hogy a kormány kalkulációja szerint hány család veszítheti el a lakását, azaz hányan kényszerülnek majd elfogadni a Szociális Családiház Programban épülő lakásokra. Kérdésünkre megismételték: szükség esetén az ország más településeire is kiterjesztik a programot.
A kormány június 30-án utasította a belügy- és a nemzetgazdasági minisztert a szociális családiház-építési program kidolgozására azok számára, akik a devizaalapú vagy a forintalapú jelzáloghitel-szerződésükből fakadóan elveszítették lakóingatlanukat. A Belügyminisztérium kormány által még nem tárgyalt előtejesítése szerint a rászorulók az ócsai lakóparkban kapnának lakhatási lehetőséget egy-egy ezer négyzetmétere telken felépítendő könnyűszerkezetes, energiatakarékos, azaz alacsony rezsiköltséggel üzemeltethető családi házakban, amelyek alapterülete első sorban attól függ majd, hogy a beköltöző családok hány gyereket nevelnek.
„A szociális családi házépítés az egyik igen jelentős segítség lehet a bajba jutott lakáshiteleseknek, méghozzá azok közül is azoknak, akik a legrosszabb helyzetbe kerülnek, elveszítik az otthonukat, és gyakorlatilag az utcára kerülnének. Annak a családnak, amelyik egyébként – sajnálatosan a hajléktalansággal néz farkasszemet – a szociális családi házban való újrakezdés valós és értékes alternatíva lehet – olvasható a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság tájékoztatójában. A viszonylag nagy telekméretet – mint az a Belügyminisztérium honlapján is olvasható – az indokolja, hogy így a Szociális Családiház Programban érintett családok számára lehetőség nyílik a kerti növénytermesztésre.
Egy-három évre
Úgy tudjuk, a Belügyminisztérium előterjesztése alapján – ha azt a kormány ebben a formában elfogadja – egy egy-három éves átmeneti időre szóló bérleti konstrukciót dolgoznának ki a leginkább rászorulók számára. E bérleti szerződésekben a lakóknak vállalniuk kell majd, hogy betartják a társadalmi együttélés szabályait, rendszeresen és pontosan fizetik a közüzemi díjakat, s ha nincs munkájuk, részt vesznek a közfoglalkoztatásban.
Meg kell azonban várni a kormánydöntést ahhoz, hogy megtudhassuk, kik, milyen feltételekkel jelentkezhetnek a programba, illetve, hogy kik és milyen eljárásban választják ki majd azokat, akik beköltözhetnek a részben közfoglalkoztatás keretében, részben a leendő lakók saját munkájának felhasználásával megépülő családi házakba.
Könnyűszerkezet
Az Építők Napján tartott ünnepségen fogant a bukott devizahiteleseket befogadó – könnyűszerkezetes házakból álló – telep építésének ötlete. Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára legalábbis ekkor kérte fel Kárpáti Józsefet, az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Szakmai Tagozatának elnökhelyettesét: állítsanak össze egy ajánlatot. A hazai építőipar többi szereplőjéhez hasonlatosan félgőzzel működő készházépítők néhány nap alatt el is készítették javaslatukat.
A tagozat védjegyével rendelkező 14 – szabad gyártó és kivitelezési kapacitással rendelkező – cég 6-8 hét alatt 20-30 kulcsrakész családi ház felépítését vállalta. Az előregyártott panelekből készülő épületek legolcsóbb változata nettó 150-160 ezer forintba kerülne négyzetméterenként. (A középkategóriás típusok ára ennek a duplája.) A kormány által tervezett 60-80 négyzetméter alapterületű házak építési költsége így egyenként 9-13 millió forintot emésztene fel, amelyben az alapozási munkák, illetve a telek ára, valamint a közművek kiépítése nincs benne – magyarázza Kárpáti József, aki szerint a kivitelezés során legfeljebb a szakértelmet nem igénylő feladatoknál, mint például az alapozás, illetve a festés, mázolás alkalmazhatnának a kormány által bevethetőnek vélt közmunkásokat. A folyamat egyéb szakaszaiban azonban a balesetveszély, illetve a végeredmény minőségének romlása miatt erre nincs mód.
A készházépítőktől igen rövid határidővel kért ajánlatra egyelőre nem érkezett válasz a Belügyminisztériumtól, mint ahogy a helyettes-államtitkár által említett pályázatról sincs hír. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy az ötletet elvetették volna.
Veteményes
A kormány ugyanis eltökélte, hogy családi házakat épít a lakásukat elvesztő devizahiteleseknek. Sőt már az első ütem helyszínét is kijelölték. A Szociális Családiház-építési Program befogadására alkalmas településeket sorra véve végül Ócsa mellett döntött a Belügyminisztérium. Az ezer négyzetméteres telkekre 40-80 négyzetméteres házakat építenének a költöző családok nagyságától függően. Az ingatlanok állami tulajdonba kerülnének, a családok bérleti díj fejében használhatnák. A devizakárosultakkal kötendő bérleti szerződésben az építéskor vállalt saját munka beszámítása mellett a közüzemi díjak fizetésére, a közfoglalkoztatásban való részvétel kötelezettségére, illetve az együttélési szabályok betartására vonatkozó kitételeket is rögzítenék. A minisztérium elképzelései szerint a beköltözők a ház körül nevelt állatok, illetve az itt termesztett növényekből egészíthetnék ki a családi kasszát.
A minisztérium teljes és korszerű és közműhálózatra települő alacsony rezsiköltséggel működtethető házakat szeretne az új telepen. Csupán az a bökkenő, hogy a kijelölt rész Ócsa külterülete, ahol egyelőre semmilyen közmű nincs. Ráadásul a település éppen a környező lápvidékről híres, amely miatt évtizedekkel ezelőtt tájvédelmi körzetet is kialakítottak ott. Bár a hírek szerint a tárca által kiszemelt terület a másik végen, Alsópakony felé terül el, a talajvíz arrafelé is magasabb az átlagnál.
A program részleteit egyelőre a helyi önkormányzat vezetői sem ismerik. Lapunk információi szerint a kormány 300 család letelepítését tervezi a program első ütemében. S ez komoly lélekszám-gyarapodást jelentene a jelenleg 5000 főt számláló településen, ahol a felnőttek fele már most is a fővárosba jár dolgozni. Az arány vélhetőleg növekedni fog, hiszen a többieknek munkát adó FÉG felszámolás alatt áll. S akkor még nem beszéltünk a beköltöző óvodások, iskolások elhelyezéséről, vagy éppen az egészségügyi ellátásról növekedő terheiről.
Gettó
– A szociális lakásépítés gondolata alapvetően üdvözlendő, hiszen a rendszerváltást óta kialakult hazai lakásrendszer legnagyobb gondja éppen a bérlakások igen alacsony aránya. A magántulajdonú ingatlanok csaknem kizárólagos uralma ugyanis rendkívül merevvé teszi rendszert, amely így képtelen alkalmazkodni az új helyzetekhez, mint amilyet például a hitelválság idézett elő a magyar ingatlanpiacon – jelenti ki Ladányi János szociológus, aki óva inti a döntéshozókat attól, hogy egy tömbben jelentős számú szociális lakást építtesssenek. A rászorulók tömörítése ugyanis törvényszerűen erős lakóhelyi szegregációhoz vezet.
Intő jelként állhatnak előttünk a múlt századi nagy gazdasági válság után létrejött lakónegyedek, mint például az azóta lebontott Pestlőrinci Állami Telep, illetve a Jászberényi és a Bihari úti telepek. A megmaradottak - köztük a ferencvárosi „Dzsumbuj” vagy ONCSA-telepek – pedig jelenleg is Budapest súlyos etnikai-szociális gócpontjai. Ladányi János éppen ezért jobbnak tartaná, hogy egyetlen nagy helyett több kisebb telep jöjjön létre különböző településeken, amelyek kialakításakor a lakásnagyság mellett a beköltözők demográfiai összetételének és társadalmi státuszának változatosságára is ügyelni kellene az illetékeseknek. A homogén összetétel ugyanis előbb-utóbb súlyos konfliktusokhoz vezet. Ezért is megfontolandó, hogy új házak építése helyett meglévő lakásokat vásároljanak, hiszen ezek eleve szétszórtan helyezkednek el, ráadásul a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett olcsóbban megszerezhetőek.
Idiotizmus
Az ócsai telepépítés egyszerűen kormányzati idiotizmus – állítja Korózs Lajos, a szociális minisztérium volt államtitkára. – Semmit nem old meg, hiszen a devizahitelesek egy része munkahelyének elvesztése miatt sodródott adósságspirálba, így ők egy munkahely nélküli településen, csupán háztájiból, közmunkabérből és segélyből aligha tudják fizetni a bérleti díjat és a rezsit, miközben a korábbi lakhelyükön meglévő baráti-családi kapcsolataik révén nyerhető segítségtől is elesnek. Ezzel a súlyos teherrel aligha képes megbírkózni egy olyan önkormányzat, amely még szociális bizottságot sem hozott létre.
Talán mert nemigen akad segélyként szétosztható pénz. A település idei költségvetésének tervezett hiánya 254 millió forint.
