galéria megtekintése

Dübörgött a rezsicsökkentés, aztán a józsefvárosi szegények kaptak egy 110 ezres számlát

10 komment

Kálmán T. Attila

A rezsicsökkentés ellenére néhány józsefvárosi bérlőnél százezer forintosnál is nagyobb gázszámla landolt. A lakók elkezdtek kilincselni, és évek múltán vissza is kaphatják a pénzüket. Az önkormányzat szerint nincs szó szemléletváltásról, eddig sem üldözték a szegényeket.

„Sírtam, amikor idekerültem" – emlékezett vissza a beköltözésére a VIII. kerületi Dankó utca 40. egyik szociális bérlője, aki azt kérte, nevezzük csak Idának. A 2004-ben épült szociális bérház százszázalékos önkormányzati tulajdonban van, az ott élők rászorultsági alapon lakhatnak az épület 35 vagy 64 négyzetméteres lakásaiban.

Dankó utca 40. Nagy kazán, nagy számla
Dankó utca 40. Nagy kazán, nagy számla
Földi D. Attila / Népszabadság

A közmunkás Ida a jelenleg munka nélküli férjével egy apró, külvárosi albérletből költözött az új építésű házba, amit a többi sikeres pályázóhoz hasonlóan óriási megkönnyebbülésként élt meg. 2012 nyaráig minden rendben volt: a lakók ugyan egyre nagyobb gázszámlákat kaptak, de a pár ezer forintos szociális lakbér mellett még kezelhető tartozásaik keletkeztek. Ekkor azonban a kisebb lakások bérlői éves elszámolásként csaknem 70 ezer forintos, a nagyobbakéi pedig 110 ezer forintos gázszámlát találtak a postaládájukban, amit a kerületi vagyonkezelő a túlfogyasztással indokolt. A következő évben ugyanez megismétlődött, ráadásul lényegesen megemelt átalánydíj-előleget is kértek a lakóktól. A kis lakásokban ekkor éves szinten 250 ezer forintnál is többe került a gáz.

 

A dübörgő rezsicsökkentés közepette a lakók nem értették, miért fizetnek csillagászati összeget a gázért. Többen fel is adták a hátralékaikkal vívott küzdelmet. Mint kiderült, a magas gázár két másik önkormányzati bérházban is gondot okoz: a nehéz körülmények között élő bérlők közül öt-hat család utcára került hátralékai miatt.

A lakók Egry Attila alpolgármesterhez fordultak 2013 áprilisában, miután rájöttek arra, hogy valami gond lehet. Arról, hogy miért brutális összegűek a gázszámlák, addig semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Ekkor derült ki számukra, hogy egy 2008-ban elfogadott, 2010 óta hatályos törvény miatt nem rezsicsökkentett lakossági, hanem iparigáz-árat követelnek rajtuk. Az önkormányzati bérházba ugyanis 2004-es építésekor túl nagy kazánt szereltek be.

A társasház természetesen továbbra is ugyanazt a gázt kapta, mint korábban, csak a kazán miatt már nem lakossági felhasználóként könyvelték el. Ezt a józsefvárosi önkormányzat által kért szakértői jelentés is kimondta, a felelősséget viszont a lakókra tolta, akik a dokumentum szerint felelőtlenül pazarolták a gázt. Ebben némi igazság lehet, ugyanis az ígéretek ellenére nem szereltek be egyedi mérőket a lakásokba. Igaz, a vagyongazdálkodó cég sem érdekelt ebben, mivel legyen bármekkora is a számla, azt a lakókra terheli.
Mindenesetre az önkormányzat 2013 decemberében a FŐGÁZ-zal ipari gázra kötött szerződésben foglalt hűségidő lejárta előtt átsoroltatta a házat a lakosságigáz-árra: ezután a lakók az éves számlán nem túlfogyasztást, hanem több tízezer forintos visszatérítendő összegeket találtak.

„Minden jogszerűen történt, a társasházak átsorolásával azonban gesztust gyakorolt az önkormányzat" – mondta lapunknak Sára Botond alpolgármester. Molnár György, a lakók ügyét felkaroló Közöd Civil Társaság tagja szerint viszont a vagyonkezelő „abszurd hanyagsága" miatt került sok bérlő adósságspirálba.

A VIII. kerületi önkormányzat az átsoroláson túl 22 millió forintot különített el a bérlők utólagos kompenzációjára, szőrmentén elismerve a tévedést. Eddig azonban hosszú út vezetett: néha hónapok is elteltek, míg a vagyonkezelő válaszolt a megkeresésekre, és a lakók arra is panaszkodtak, hogy nem tájékoztatják őket érdemben.

Az átsoroláshoz szükség volt a lakóközösség összefogására is. „Mindenki dugdosta a másik elől szegénységét" – mondja Ida. Eredmény viszont azután lett, hogy ezt leküzdötték és összefogtak. A kompenzáció kicsikarásában a Közödnek vannak elévülhetetlen érdemei. A döntésben emellett az is szerepet játszhat, hogy a szegényellenesnek mondott józsefvárosi önkormányzatnál többek szerint szemléletváltás történt.

Sára Botond alpolgármester erre azt mondja, eddig sem volt szegényellenes a Kocsis Máté vezette hivatal, csak sokan rosszhiszeműen ítélték meg annak működését.
A helyzet tehát rendeződött, de teljes happy end azért nincs. Ida szerint baj lehet a kazánnal, mert még mindig havi 9000 forint átalányt fizetnek a gáz után a kis lakásban, és egyedi mérőórát is szeretnének végre.

Változó szemlélet?

„Soha nem volt szegényüldözés” – üzente a józsefvárosi önkormányzat kritikusainak Sára Botond alpolgármester. A tűcsereprogram felszámolása, a hajléktalanok bírságolása és a kiugró számú kilakoltatás miatt kapott jelzőtől persze nem lesz könnyű megszabadulni, de a VIII. kerület mintha az utóbbi időben igyekezne emberségesebb arcot mutatni.

Ezt múlt héten Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája is így látta, miután tárgyaltak Sárával és megtudták, hogy a kerület május 1-jéig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot. A civilek és az önkormányzat között azonban még biztosan lesznek összecsapások: az AVM és a Közöd szerint ugyanis gazdasági és nem szociális alapon intézik a VIII. kerületben a lakhatási ügyeket, és csak az „érdemes szegényeknek” segítenek. A kép azonban úgy teljes, hogy az önkormányzat lakásgazdálkodása 800 millió forint mínuszt termel évente, és a bérlői hárommilliárddal tartoznak.

Sára Botond mégis azt mondja, az önkormányzat érdeke, hogy a bérlők megmaradjanak, mert így könnyebben megoldható a problémájuk, és látszik némi esély a hátralékok rendezésére is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető