A vasárnap esti találkozóról a német államfő egyéb programjaival ellentétben a magyar sajtó eddig nem számolt be. A találkozó tényét lapunknak a német nagykövetség is megerősítette, de érdeklődésünket azzal hárította el, hogy ez az államfő magánprogramjának része volt.
A szűk körű vacsorán a nagykövetség és az államfő munkatársain kívül négy egykori keletnémet ellenzéki vezető, köztük Ulrike Poppe és Rainer Eppelmann is részt vett.
 |
Joachim Gauck a Rákoskeresztúri új köztemetőben
Kurucz Árpád |
Lapunk megkeresésére Kőszeg Ferenc számolt be a másfél órás találkozóról. A német államfő felkészülten és szisztematikusan végigment a magyarországi demokrácia állapotát érintő kérdéseken. Érdeklődött az alaptörvényről, annak sűrű módosításairól, a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő intézmények állapotáról, a média helyzetéről, az antiszemitizmus, a rasszizmus mértékéről, a Szabadság téri „emlékműről”.
Ez utóbbival kapcsolatban Varga László hangsúlyozta, hogy a semmilyen náci jellegzetességet nem mutató német sas a történelmi németség egészét jeleníti meg bűnösként.
Az államfő kíséretéből megjegyezték, hogy Gábriel arkangyal egyértelműen az ártatlanságot jelképezi, a korabeli Magyarország ártatlanságát hirdeti.
Demszky Gábor tájékoztatta a német politikusokat arról, hogy a 2010 előtti kormányok munkatársaival szemben foglalkoztatási tilalom van érvényben. Kenedi János arról számolt be, hogy az ’56-os Intézet önállóságának felszámolása óta semmilyen anyagi támogatást nem kap a rendszerváltás előtti állambiztonsági anyagok kutatásához.
|
Joachim Gauck a Terror Házában - nem csak a múlt érdekelte
Soós Lajos / MTI |
Kőszeg Ferenc megjegyezte, hogy a magyarországi mobilpiacért folyó harc lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormány nyomást gyakoroljon az Origo tulajdonosaira.
Az államfő munkatársai a találkozó alatt szorgalmasan jegyzeteltek, a beszámolókat Joachim Gauck tudomásul vette. Az Origo főszerkesztőváltásával kapcsolatban megjegyezte, hogy ez fontos ügy, és utánanéz majd, hogy mekkora ebben a német felelősség.
Az Origo tulajdonosa közvetve a Deutsche Telekom, de a német konszern korábban hevesen cáfolta, hogy a Magyarországon elnyert milliárdos mobiltender „ára” lett volna az Origo főszerkesztőjének eltávolítása.
A találkozó fényében különösen érdekes Joachim Gauck Terror Háza Múzeumban elmondott rövid beszéde. Lapunk úgy értesült, hogy az elnök – az ünnepélyes körülményekre való tekintettel – eredetileg nem akart aktuálpolitikai vonatkozásokról beszélni, de végül mégis megtalálta a módját, hogy „üzenjen”.
„Nemcsak a terror jelent veszélyt a demokráciára, hanem az állami túlhatalom, arrogancia is” – fogalmazott. Gauck szerint terror nélkül is működhet az elnyomás, nem kell hozzá feltétlenül véreskezű hóhér. A kommunizmus késői időszakában például már nem a halottak jelezték a diktatúrát, hanem a nyilvánosság elnyomása, a demokratikus alternatíva hiánya. Ez ugyan nem annyira erőszakos, de épp annyira demokráciaellenes, mint a véres időszak.
