Gaskó arculcsapásnak tartja az ajánlatot

minimálbér pénz bérek szakszervezetek Gaskó István

Továbbra sincs egyetértés a jövő évi minimálbérről és a garantált szakmunkás-minimálbérről – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) pénteki ülésén. A munkáltatói oldal három százalékot javasol, ami azonban messze van az érdekképviseletek – a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok – elképzeléseitől. A kormány egyelőre nem mondott semmilyen számot, de talán a következő fordulóra – tehát a jövő hétre – előáll valamilyen javaslattal.

A munkáltatók által felvetett három százalék bizonyosan elfogadhatatlan – jelentette ki kérdésünkre a tárgyalásokat követően Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke. Az érdekképviselet bruttó 114 és fél ezer forintos minimálbért, illetve 133 ezer forintos bérminimumot javasolt, míg a munkaadók 108 és 125 ezret ajánlottak a jelenlegi 105 és 122 ezerrel szemben. A MASZ jövőre – majd a következő két esztendőre – kilencszázalékos emelést akar, a különbség tehát 2016-ra vonatkozóan hat százalék.

A Munkástanácsok a 2016-os évet foglalkoztatási és inflációs oldalról egyaránt kedvező időszaknak tartja arra, hogy érdemi elmozdulás történjék a bérfelzárkóztatás érdekében, azaz a legalacsonyabb keresetek kerüljenek közelebb a létminimumhoz, amiben a munkavállalókat képviselő három konföderáció között különben egyetértés van. Ehhez a bruttó minimálbérek kilenc-, illetve a szakmunkás-bérminimum 13 százalékos növelésére lenne szükség jövőre.

A minimálbérből élők arculcsapásának minősítette a három százalékot Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy számukra is a hároméves bérfelzárkóztatási program a cél. Addig tehát a minimálbért nagyjából 25 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az elérje a létminimumot. Gaskó meglebegtette, hogy ha nincs elmozdulás, tiltakozó akciók várhatók.

A munkaadói oldal képviseletében Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum háromszázalékos emelése – a személyi jövedelemadó jövőre tervezett egyszázalékos csökkenésével együtt – a keresetek nettó értékének 4,4 százalékos növekedését jelentené, ez pedig a makrogazdasági adatok fényében kedvező változás. Az érdekképviseletek álláspontja viszont az, hogy miután a minimálbér vásárlóértéken 2010 óta talán ezer – nominálisan pedig alig több mint nyolcezer – forinttal nőtt, ideje a dolgozók reálpozícióját érdemben javítani.

Végül ennél ajánlhat többet a kormány. Kordás szerint reális esély van arra, hogy segítséget nyújt a bérfelzárkóztatási programhoz. Ehhez arra lenne szükség, hogy a minimálbért terhelő adókat és járulékokat csökkentsék. Kérdéses, hogy a kormány hajlandó-e belemenni az adócsökkentésbe, hiszen ehhez a jövő évi költségvetés számait át kellene írni. Mivel a közszférában van legalább 180 ezer minimálbéres, ha az ő fizetésüket jelentős mértékben emelni kell, annak költségvetési vonzata lenne. A következő – vélhetőleg utolsó – tárgyalási fordulóra jövő csütörtökön kerül sor. Ha nem lesz megegyezés, a kormány dönt majd.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.