A Fidesz-KDNP listája elsöprő győzelmet arathat az európai parlamenti (EP) választáson; egy május elején végzett közvélemény-kutatás szerint a szavazatok 66 százalékára számíthat a Fidesz-KDNP a biztos szavazó pártválasztók között és 68 százalékra a részvételüket abszolút biztosra ígérők között - közölte a Magyar Gallup Intézet pénteken. Az MSZP a szavazatok 21-22 százalékát szerezheti meg

Átlépi a küszöböt a Jobbik?

A kisebb pártok közül egyedül a Jobbiknak van jó esélye arra, hogy elérje az EP-választásokon is alkalmazott 5 százalékos küszöböt és így mandátumhoz jusson. A jelen mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 4 százaléka voksolna rájuk. Azok körében azonban, akik abszolút biztosra ígérik a részvételüket, a Jobbik már átlépi a küszöböt. A Jobbik jelenlegi támogatói között a legtöbben azok vannak, akik a 2006-os választáson nem szavaztak. Az MSZP csalódott szavazói valamennyivel magasabb arányban vannak közöttük, mint a Fidesztől elpártoltak. A Jobbik potenciális szavazóinak kiemelkedő aránya elkötelezett választó (74 százalék mondja biztos szavazónak magát és 70 százalék pedig olyannak, aki minden körülmények között részt vesz majd a választáson).

Esélytelen MDF, SZDSZ?

Jóval kevésbé elkötelezett az EP-választáson külön listán induló kis parlamenti pártok támogatói köre. Az MDF szimpatizánsainak valamivel több, míg az SZDSZ tábornak pedig csak valamivel kevesebb mint a fele veszi biztosra a részvételét a voksoláson (55 és 48 százalék). Amennyiben valóban ez lesz a helyzet a választás napján is, akkor az MDF esetleg elérheti a leadott szavazatok 2 százalékát, míg az SZDSZ esetében az eredmény 1 százalék körüli is lehet. Az SZDSZ és az MDF szavazói a tekintetben is a legbizonytalanabbak, hogy valóban a most támogatott párt listájára szavaznak-e majd: a biztosan résztvevő jelenleg MDF szimpatizánsok fele és a jelenlegi SZDSZ szimpatizánsok 60 százaléka "egészen biztos" abban, hogy a most megjelölt pártra fog szavazni. A Jobbik esetében ez az arány 86 százalék.

Kicsi, de erős

A nem parlamenti pártok közül a Lehet Más a Politika (LMP) - Humanista Párt (HP) közös listájának támogatói tábora a teljes népességen belül nagyon kicsi (0,7 százalék), de rendkívül elkötelezett (83 százalékuk ígéri biztosra a részvételt és 80 százalék várhatóan tényleg el is megy majd). Az LMP-HP tartalékát jelentheti, hogy a felmérést megelőzően a kérdezettek 19 százaléka hallott csak az LMP-ről mint pártról, és a biztos szavazók körében sem sokkal többen, 23 százaléknyian ismerik őket vagy hallottak róluk. A felmérés az MCF Roma Összefogás listáját támogató személyt nem talált, a Munkáspárt bázisa pedig hasonlóan a korábbi évtized mérési tapasztalataihoz, valamivel kevesebb mint 1 százalékos.

Nem érdekli őket

A közvélemény-kutatás szerint, ha "most vasárnap" lenne a választás, minimum 36 százalékos lenne a részvétel. Jelenleg az várható, hogy a 2004-eshez (38,5 százalék) hasonló, vagy annál valamivel magasabb részvétellel választják majd a képviselőket. A szavazástól egészen biztosan, vagy valószínűleg távol maradók leggyakoribb érve az, hogy nem érdekli őket a politika (ebben a körben 43 százalék mondja ezt), de számosan voltak olyanok is, akik nem látnak olyan pártot amelyre szívesen adnák a szavazatukat (38 százalék). A szavazni nem kívánóknak csak 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért marad majd távol, mert nem tartja fontosnak az EP választást.

Csak azért is

A választók elsődleges motivációjában erőteljes szerepet játszik, hogy kifejezzék véleményüket a belpolitikai helyzettel kapcsolatban (is). A biztos szavazók 13 százaléka kifejezetten csak azért venne részt a választáson, hogy belpolitikai kérdésekben nyilvánítson véleményt, de további 50 százaléka számára egyaránt fontosak a belpolitikai szempontok és az, hogy eldönthesse ki jusson az EP-be. Ez utóbbi szempont, önmagában, a biztos szavazók csak 34 százalékát motiválja a részvételre.

Személyes módszerrel

A Gallup kérdezői 2009 májusában 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg az otthonukban, személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2009 május 2. és 8. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton, az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint tükröző véletlen mintán - olvasható a felmérés összefoglalójában.