Az utóbbi hónapokban a laufeni járási bíróságon a magyar állampolgárok alkották a vádlottak legnépesebb nemzetiségi csoportját – mondta Karl Bösenecker a Népszabadságnak. A laufeni bíróság elnökhelyettese ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a legutóbbi időben a magyarokat kezdik megelőzni a román állampolgárok. Bár nemzetiségi statisztikát a rendőrséggel ellentétben ők nem vezetnek, Bösenecker szerint az embercsempészettel gyanúsítottak mintegy harmada magyar.
A héten a német közszolgálati televízió riportműsora is foglalkozott a laufeni perekkel.
Ítélkezési napon egy bíróra közel tíz eset jut, rendre 20-25 perc alatt meg is születik az ítélet. A Frontal 21 riportjában három vádlottat lehetett látni, köztük két magyart.
Mindkettejüket kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték, és csak egyikük esetében függesztették fel annak végrehajtását. Lapunk ezek után fordult a laufeni járási bírósághoz.
A város közelében halad el a Salzburgot Münchennel összekötő autópálya, csak a Linz és Nürnberg közötti sztrádán fekvő Passauban fognak el több embercsempészt (ez az út vezet Németország nyugati és északi területei felé). Budapest az embercsempészet csomópontja – mondja tapasztalatai alapján Bösenecker. A legtöbb eléjük kerülő esetben a magyar fővárosból indultak az autók, amelyek fennakadtak az ellenőrzésen.
|
Őrizetbe vétel a német sztrádán
Michael Dalder / Reuters |
A bíró tapasztalatai szerint a legtöbb esetben azonosak a körülmények. A sofőrök rendre a legalacsonyabb társadalmi osztályból kerülnek ki, rozoga gépjárműveket vezetnek, amelyeknek nem tulajdonosaik. A kocsikat így nem lehetne lefoglalni, de mivel a tulajdonos nem jelentkezik értük, a német hatóságok nyakán maradnak. Nemcsak a gyanúsítottak háttere hasonló, hanem a rendőrség és az ügyészség előtt előadott magyarázkodásuk is.
Két történetet hallanak a bírók állandóan. „Azt hittem, hogy a schengeni határokon szabadon átkelhet bárki” – hangzik az egyik. „Benzinkútnál álltam, és ott sírt mellettem egy egész család, csak felebaráti szeretetből akartam segíteni” – mondják mások.
Bösenecker tapasztalatai szerint vannak olyan menekültek, akiknek betanítják az utóbbi verziót, hogy a csempészek állításait igazolják. A per során a kifogások már általában nem játszanak semmilyen szerepet sem.
A törvényszéki tolmács és a kirendelt ügyvéd segítségével a tetten ért vádlottak elismerik az ellenük felhozottakat, és a bírónak már csak a büntetési tételt kell megállapítania. Aki személygépkocsival csempészett embereket, az hattól tizenkét hónapig terjedő börtönbüntetéssel számolhat, és amennyiben büntetlen előéletű, a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik – ismerteti a gyakorlatot Bösenecker. A teherautóval nagyobb csoportokat szállító bűnözők másfél és három év közötti börtönre számíthatnak.
Nem fogják ki a nagyhalakat
A német bíróságok tapasztalatai szerint akadnak, akik tízezer eurót is képesek összekaparni. Ők a hírek szerint a veszélyes tengeri átkelés helyett Bulgária felé hozzák a migránsokat, és feltételezések szerint Szófiában már olyan papírokkal folytatják útjukat Budapesten át, amelyek háborítatlanságot garantálhatnak nekik. Ezt a kört nem fogja fel sem a bolgár–török, sem a magyar–szerb kerítés. Háborítatlanok az esetek döntő többségében az embercsempészbandákat irányítók és üzemeltetők is. Laufenben próbálják feltárni a gyanúsítottak kapcsolatait, ellenőrzik mobilhívásaikat is, ám nem nagyon jutnak tovább.
Az ítéletet befolyásolja, hogy mekkora anyagi hasznot húztak a vádlottak. A bíró tapasztalata szerint ilyen téren már kifejezetten vegyes a kép. Van olyan csempész, akinél több ezer eurót találnak a rendőrök, és olyanok is, akik száz euróért vállalták a fuvart, megint mások csak a célállomáson kapták volna meg a pénzüket.
Nem ért el a polcokig a menekülthullám, egyedül a Coop röszkei üzletének nőtt a forgalma
Összességében nem volt érezhető hatása a kereskedelmi szektorra annak, hogy csaknem 200 ezer migráns haladt át Magyarországon. A lapunk által megkérdezett nagyobb áruházláncok egyikénél sem tapasztalták, hogy a menekültek – vagy akár a határ mentén őrizetet ellátó rendőrök – serege miatt megugrott volna az étel- vagy italforgalom. Egyedül a Coopnál számoltak be arról, hogy a röszkei határátkelőhely közelében lévő üzletükben 1-2 millió forinttal nőtt a forgalom, de ott sem a menekültek, hanem magyar segítőik, illetve a rendőrök vásárlásainak hála.
Élelmiszert többnyire a magyar segítők vásárolnak, ám ők jellemzően az ország más részein vették meg az adományt, és vitték a migránsokhoz. Másutt a napi forgalom mellett nem tűnt fel a néhány százezer vagy netán millió forintos többletvásárlás. (A tízmilliós népességhez mérten – nem is beszélve a turistákról –a menekültek nem jelentenek érdemi bővülést, mert bár viszonylag sokan vannak, de néhány napnál többet nem maradnak az országban.)
A nagy kereskedelmi cégek közül is többen kivették a részüket a menekültek segítéséből. A Tesco például az elmúlt hetekben 3,5 millió forint értékben adott át adományokat (bébiétel, ásványvíz, tisztálkodószerek) a velük együttműködő karitatív szervezeteknek – tudatta a cég. Ezenfelül az Élelmiszerbank hálózatán keresztül áruházaikból a napi szinten felajánlott, pulton nem tartható, de emberi fogyasztásra alkalmas (szavatossági időn belüli) péksütemények jelentős része is a rászoruló menekültekhez került.
