A cég a rendszerváltozás óta alulfinanszírozott, ezt korábban hitelfelvétellel ellensúlyozták. A 2010-ben felálló új városvezetés azonban véget vetett a korábbi gyakorlatnak. A bevezetett megszorítások jelentősen javítottak az üzemi eredményen. A BKV 2010 óta üzemi szinten nyereséges: tavaly hárommilliárd forintos eredményt produkáltak, az idei év első felében 774 milliót. Csakhogy a fennálló adósságállomány kamatterhei mindent elvisznek, sőt még annál is többet, így a cég összességében továbbra is veszteséges.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az idei év különösen rosszul alakul. A BKV újrakötött hiteleiből 9,4 milliárd forint jár le, és a városvezetés már tavaly jelezte: nincs pénz az adósság visszafizetésére. A BKV ismét refinanszírozással oldotta volna meg a helyzetet, csakhogy a bankok állami garanciát kértek. A kormány azonban nem is válaszolt a főváros sürgető levelére. A közlekedési cég így saját pénzügyi keretének terhére fizette ki az egymás után lejáró hiteleket, eddig összesen 7,1 milliárd forintot.
Decemberben újabb 2,3 milliárd visszafizetése válik esedékessé, csakhogy a BKV idei kerete november végére kimerül. Ha addig sem kapják meg az állami garanciát, akkor három út marad: nem fizetnek – és akkor a bankok felmondják a teljes, 61,7 milliárdos hitelállományt –, esetleg a fővárostól kérnek pótlólagos forrást, vagy nem fizetik ki a szállítókat. Utóbbival legfeljebb néhány hetet nyernek. A közösségi közlekedés leállításának politikai terhét vélhetőleg senki sem meri magára vállalni.
Ha átbukdácsolnak is az idei éven, jövőre mindenképpen szükség lesz extra forrásokra. A következő évben ugyanis újabb 52,3 milliárdos hitelcsomag jár le, amelynek első, 6,7 milliárdos részletét márciusban kellene kiegyenlíteni. Erre forrást biztosíthatna a dugódíj bevezetése, ám ha döntenének is erről, a rendszer kiépítése miatt legfeljebb 2016-tól vezethetnék be.
|
| M. Schmidt János / Népszabadság |
A Népszabadság információi szerint egyébként semmiféle elmozdulás nincs az ügyben. A főváros nem rendelt meg újabb előkészítő tanulmányokat, újabb törvényjavaslat, indítvány sem készül e tárgyban, holott a kormány és a főváros kötelezettséget vállalt a bevezetésére a 4-es metró támogatásának fejében. A beruházás uniós elszámolása pedig legkésőbb 2016-ban esedékessé válik.
Az állami költségvetésben a 3-as metró felújításával sem számolnak. A kormány már a kampány alatt egyértelművé tette, hogy járművekre nem kaphat uniós pénzt Budapest. A hitelfelvételhez ugyan hozzájárult, de ez csak állami garanciával érne valamit. A közgyűlés új kocsik vásárlása helyett a régieket újíttatja fel. Egyelőre erre is csak feltételes közbeszerzési eljárást hirdethet a BKV, vagyis a fővárosi cég a szerződéskötés előtt visszaléphet a fedezet hiányára hivatkozva. Márpedig egyelőre nem látszik, honnan kerül erre pénz. A Főgáz-részvények ára önmagában kevés lesz erre. S akkor még nem esett szó az infrastruktúra felújításához szükséges 100 milliárdról.
