Fúrják a korai férfinyugdíjat

Ez ugyan ellentmondani látszik annak az alkotmányos kitételnek, amely szerint a „nők és a férfiak egyenjogúak”, de Dessewffy Alice úgy véli, a nők esetében az egyenjogúság a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg, és ezt veszélyeztetné a népszavazás. Emellett tartanak attól is, hogy egy sikeres referendum hatására úgy egységesítenék a nyugdíjszabályokat, hogy a nőket megfosztanák a negyven év szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségétől, esetleg csökkentenék a nyugellátások összegét. Miután az aláírásgyűjtés már folyamatban van, az ügyvéd a panaszok soron kívüli elbírálását kérte, s azt is, hogy ideiglenes intézkedésként a Kúria vitatott döntésének végrehajtását függesszék fel. Bitskey Botond közölte: az AB mérlegeli, szükség van-e erre.

Lövétei István alkotmányjogász szerint több okból is megalapozatlan a beadvány. Ma személyes érintettsége esetén bárki alkotmányjogi panaszt terjeszthet elő, ha egy „bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán (…) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be”. Nők viszont ebben az ügyben nem érintettek, hiszen a referendum kifejezetten a férfiak nyugdíjkorhatáráról szól – hangsúlyozta az alkotmányjogász. Az sem világos Lövétei számára, hogy egy népszavazás hatására a nők mely alkotmányos jogai sérülnének.

Az alaptörvény szerint jogszabály a „nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”, de ezzel szerinte nem megy szembe, ha negyven esztendő után a férfiak is nyugállományba vonulhatnának. Ettől ugyanis a nők kedvezményei – például az, hogy beszámít a munkaviszonyukba a gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj, a gyes és a gyed – nem kerülnének veszélybe. Az meg csak feltételezés – mondta az alkotmányjogász –, hogy a jogalkotó a nők nyugdíjkorhatárát emelné fel. Meg kellene nevezni ugyanakkor azt a vélelmezetten alkotmányellenes jogszabályt is, amelyre a Kúria a végzését alapozta – hozott fel egy újabb szempontot Lövétei. Ilyen szerinte nemigen található. Mindezek alapján meggyőződése, hogy a panaszt rövid úton vissza kell utasítani.

A szakszervezetet az alkotmánybírósági indítvány nem befolyásolja, sőt,még jól is jön a hírverés – közölte Kordás László, a kezdeményezést támogató Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az ügyvéd bizonyára nem gondolta volna, de akadt, aki éppen a panasz hatására csatlakozott hozzájuk. Kordástól megtudtuk, hogy eddig ötvenezren támogatták a kezdeményezést, de most nagyobb sebességre kapcsolnak, és az ország számos településén dolgoznak az aktivisták. A határidő egyébként november 5-én jár le, és az elnök biztos benne, hogy összejön a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírás.