Az életellenes ügyeket  jól ismerő kriminológus hétfőn úgy nyilatkozott az MTI-nek: elgondolkodtató, hogy noha többen tudtak a Debrecen egyik nagy sörözőjében-bárjában dolgozó biztonsági őrök (ahogy Debrecenben rögtön elnevezték őket: a négyek bandája) rasszista nézeteiről, mégsem tettek bejelentést. A sorozatgyilkossággal gyanúsított férfiak gondolkodásmódjából és munkaköréből adódóan elképzelhetetlen - fűzte hozzá -, hogy sohasem kerültek összetűzésbe a szórakozóhely vendégeivel, főképp a romákkal.

A nagy valószínűséggel etnikai gyökerű nézeteltéréseket többeknek látniuk, hallaniuk kellett, mint ahogy az elfogott férfiak környezetében élőknek más, a rendőrség által folyamatosan közzétett jelekre is "fel kellett volna kapniuk a fejüket". Ilyen jel egyebek mellett a kigyúrt testalkat, a rasszista eszméket sugalló tetoválás, a két letartóztatott közötti rokoni kapcsolat, a fegyverek és  terepjárók birtoklása, a koszovói magyar KFOR-misszióban huzamosabb ideig teljesített szolgálat.

A szakember hangsúlyozta: noha ezek a gyanújelek régóta  ismertek, s ráillenek a debreceni gyanúsítottakra, információi szerint a városból senki sem tett érdemi bejelentést, mellyel a sorozattámadások mielőbbi felgöngyölítését segítette volna. Ezt a tényt támasztja alá, hogy a rendőrség visszavonta a 100 milliós nyomravezetői díjat, vagyis a nyomozók "a saját munkájuk gyümölcsét arathatják le". (A kriminológus kételkedik az egyik napilapban  információjában, miszerint az FBI adatelemző szoftvere "dobta ki", merre keressék a tetteseket a kommandósok). Az MTI-nek nyilatkozó  kriminológus elképzelhetőnek tartja, hogy egyfajta "cinkos  hallgatás" tett lakatot többek szájára, mivel Magyarországon és a  térségben is sajnálatosan terjednek a szélsőjobbos nézetek, illetve  viszonylag sokan osztják ezeket az eszméket.

A romákat ért támadások mozzanatait összerakva a kriminológus még augusztus elején azt mondta az MTI-nek, hogy ideológiai alapon támadó, mindenre elszánt, legalább két-, de inkább három-négytagú csoport követhette el a bűncselekményeket a kelet- magyarországi cigánysorok szélső házai, illetve annak lakói ellen. Jól ismerik a  fegyvereket, s van közöttük olyan is, aki valamilyen fegyveres  alakulat keretein belül szolgálhatott, illetve kaphatott kiképzést -  közölte akkor.

A kriminológus hétfőn utalt arra a korábbi megjegyzésére is, miszerint az elkövetők biztosan nem "visszahúzódó könyvelők, vagy csendes könyvtárosok", hanem erős fizikumú, jól lövő, vadász- vagy hasonló jártasságú emberek. Valószínűleg azért a Dunától keletre támadnak romákat, mert arrafelé élhetnek, tehát könnyen kiigazodnak az ismerős terepen, másrészt úgy gondolják, hogy ott van szükség az "ellencsapásra", ahol a legtöbb, felfogásuk szerint "bűnöző roma" lakik.

Különösnek tartja a kriminológus, hogy a közvélemény egy része ahelyett, hogy az elfogás alapján végre bízna a nyomozók hozzáértésében, a szabadlábon lévő további tettesekről szóló feltételezésekkel tartósítja a cigánytelepeken még el sem csitult rettegést.