A kiinduló pozíció riasztó volt az EU-csúcson, de sikerült lényegesen jobban kijönni ebből a tárgyalásból, mint amire valaha bárki számított volna - jelentette ki Kumin Ferenc, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Magyar Rádió Ma reggel című műsorában.

Míg 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, addig a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban ez az összeg 712 ezer forintra nő - összegezte az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésének elfogadásával záruló uniós csúcstalálkozó eredményét korábban Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő szerint a brüsszeli eredmény tanulsága az, hogy harcolni kell, Magyarország is azért járt most jól, mert végre kiállt magáért. "Fáradtak vagyunk, de boldogok", mert a 26 órás brüsszeli tárgyalás alatt "nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak" - fogalmazta meg Orbán Viktor.

A politika ilyenkor boldog, ha sikerül olyan megállapodásokat tető alá hozni, amelyekben rengeteg érdeket kellett figyelembe venni. 28 tagállam vezetői ültek össze, és nagyon eltérő érdekekkel a tarsolyukban érkeztek – mondta Kumin Ferenc a Ma reggelben. A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a 26 órás maratoni tárgyalás végén az EU a sokféle érdeket egy kompromisszumban tudta összesűríteni.

Kumin hangsúlyozta: valamilyen módon mindenki megtalálta a számítását, de érdemes kiemelni a szegényebb tagállamokat, és bármennyire is rosszul hangzik, Magyarország ebbe a csoportba tartozik. Hozzátéve: a szegényebbek sikere, hogy egy gazdasági recesszió következtében összességében csökkenő költési szándék mellett mégiscsak több pénz jut a térségbe.

Kumin szerint olyan ez, mint egy családi háztartás, amikor a családfő megnézi, hogy mennyi a befolyó összeg, s abból mennyi a kifizetendő pénz, s utána kiderül, hogy mennyi marad a zsebünkben. „Mi azt mondhatjuk, hogy bőségesen marad. Ez az a varázsszóval nettópozícióként emlegetett fogalom, amiben Magyarország rendkívül sikeres volt a tárgyalás végén” - fogalmazta meg a helyettes államtitkár.

Kumin kiemelte: a kiinduló pozíció riasztó volt, de Magyarország nagyon határozott állásponttal nem tekintette elfogadhatónak a nagy mértékű csökkentést, kiállt az igazáért és szövetségeseket keresett. „Ezek a törekvések eredménnyel jártak, és sikerült egy csökkenő helyzetben, (...) lényegesen jobban kijönni a tárgyalásból, mint amire valaha bárki számított volna” - mondta.

Azért ennyire nem rózsás a helyzet – árnyalta a képet Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke, az MSZP szakpolitikusa. Szerinte érdemes inkább euróban számolni: Magyarországnak a mostani költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd eurónyi támogatás jutott, míg 2014–2020 között húszmilliárdra számíthatunk.

Ez húszszázalékos csökkenést jelent, miközben a szétosztható uniós keret mindössze két százalékkal lett kevesebb – figyelmeztet a szakértő. Az ország pozíciója tehát szerinte lényegesen nagyobb mértékben romlott, mint amit a források mérséklődése indokolt volna.

Kétségtelen ugyanakkor – ismerte el –, hogy a korábbi számítások szerint rosszabbul is járhattunk volna, amelynek oka az volt, hogy a támogatást a GDP meghatározott arányában maximálták, nálunk pedig a nemzeti jövedelem csökken. Ezt a GDP-arányos plafont később megemelték, mert Katona Tamás úgy látja, hogy a még nagyobb elvonást Brüsszelben is méltánytalannak találták volna.

Mindezek után erős csúsztatás, ha valaki az uniós támogatást ismeretlen árfolyamon átszámolja forintra, és abból vezeti le, hogy az „koponyánként” a korábbi 660 ezerről 712 ezerre nő – állítja a közgazdász. Szerinte ilyen következtetésre valóban lehet jutni, hiszen elég, ha a korábbi forrásokat 245-250, a következő ciklusra tervezett összeget pedig háromszáz forint körüli euróárfolyamon váltják át.

Ettől azonban Magyarország még nem költhet többet, ráadásul aki ennyire egyszerűen gondolkodik, mást is figyelmen kívül hagy – tette hozzá. Katona számos körülmény mellett csak egyetlen, közgazdasági ismeretek nélkül is értékelhető szempontra hívta fel a figyelmet: a 712 ezer forint az infláció miatt – amely tavaly meghaladta az öt százalékot – is sokkal kevesebbet ér, mint a korábbi 660 ezer.