galéria megtekintése

Milliárdokat csenget ki a magyar állam a nyerőgépeseknek

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 08. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

A bíróságokon múlik, hogy a szerencsejáték-szervezők mekkora kártérítést kapnak a nyerőgépek betiltása miatt, de az biztos, az állam milliárdokat fog fizetni.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség hatástanulmánya egyenesen milliárdos nagyságrendűre becsülte a játéktermek és kocsmai nyerőgépek működését betiltó 2012-es törvénymódosítás okozta közvetlen veszteségeket.

Az Európai Unió Bírósága idén júniusban mondta ki, hogy az adók többszörösére emelése, majd az engedélyek visszavonása egyik napról a másikra az uniós jogot sértő intézkedés volt, ám

a magyar igazságszolgáltatásra bízta, hogy a sértetteknek elégtételt szolgáltasson.


A bíróság ezért a panaszokat visszautasította, megerősítette azonban: a követelések a hazai jogorvoslati fórumok előtt érvényesíthetők.

 

Egyelőre nem tudni, hogy a jogorvoslat mennyire lesz hatékony, mert a jogalkotással okozott károk miatt korábban nem lehetett perelni az államot. A polgári törvénykönyv elvi lehetőséget teremt erre, de ilyen ügyben eddig egyetlen ítélet sem született. Most viszont az igazságszolgáltatásnak mindenképpen cselekednie kell, különben az unió bíróságával megy szembe. A tét pedig nagy.

Befizettek. A visszajárót várják a gépek működtetői
Befizettek. A visszajárót várják a gépek működtetői
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

2011-ben még 22 ezer nyerőgép üzemelt, ám számuk a játékadó ötszörösére emelésének hatására négyezer alá csökkent. A parlament utóbb arról is döntött, hogy nyerőautomatákat 2012 októberétől csak kaszinókban lehet felállítani. A játéktermeket be kellett zárni, és a szórakozóhelyeken is véget vetettek a szerencsejátéknak. A vállalkozók így lehúzhatták a rolót, és dobhatták ki a berendezéseket. Ez a szövetség szerint önmagában 16 milliárd forint veszteséget okozott, míg további tízmilliárddal számoltak azért, mert a gépek telepítéséhez is beruházásokra volt szükség.

A szövetség adatai szerint 12 ezer helyen működött nyerőgép, és a kocsmák egy részét csak azok tartották életben.

Játéklehetőség híján sok helyütt elmaradtak a vendégek, és a bezárt szórakozóhelyeket nem, vagy csak nyomott áron lehetett értékesíteni. Negyvenmilliárdos veszteséggel kalkulálnak amiatt, hogy a szerencsejáték-szervező cégeket fel kellett számolni.

Ez eddig nagyjából százmilliárd, és az ellehetetlenített vállalkozások elmaradt hasznáról még szó sem esett. A cégek éves bevétele legalább hatvanmilliárd forint volt, bár ennek felét játékadóként azonnal befizették, és számos más költségük is volt. Az uniós bíróság szerint amennyiben a jogalkotó visszavon egy gazdasági tevékenység folytatására jogosító engedélyt, köteles ésszerű kompenzációs rendszert kialakítani, illetve olyan átmeneti időszakot előírni, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást. Magyarországon ez azonban elmaradt.

Ha nem is fog mindenki perelni – az akár másfél millió forintos illeték sokakat visszatarthat –, biztosan százas nagyságrendben indulnak majd bírósági eljárások.

Különben máris vannak, akik keresetet nyújtottak be, a többiek pedig gondolkodhatnak rajta jövő októberig, hiszen a követelés elévülési ideje öt esztendő.

A szerencsejáték-szövetség azt is megpróbálta kiszámítani, hogy mekkora veszteséget okozhatott a költségvetésnek, a beszállítóknak, illetve az utcára került ötezer alkalmazottnak a nyerőautomaták betiltása. Figyelembe vették a játékadó kiesését, az elmaradt fizetéseket és a cégek elmaradt bevételeit is, és mindez becslésük szerint évente további százmilliárdos nagyságrendű tétel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.