Ha csakis ők vennének részt a parlamenti választáson, akkor a Fidesz-KDNP valószínűleg 46 százalékot kapna, s a kormányváltók összefogása feltehetően 26 százalékot érne el. A harmadik helyen a Jobbik következne 19 százalékkal. Az LMP-nek egyedül, az összes országos listát állító, parlamenten kívüli pártnak együttesen lehetne 4 százaléka. Utóbbiak közül vannak olyanok (mint például a Szociáldemokraták, a KTI vagy a Haza Nem Eladó Mozgalom), amelyek a választást megelőző hét közvélemény-kutatásaiban néhány tizednyi, de 1 százaléknál kevesebb támogatót tudtak felmutatni.
A kutatási adatok azt jelzik, hogy nemcsak a biztos pártválasztók jelennek meg az urnáknál, tehát a részvétel meghaladja majd az 50 százalékot. A magasabb aktivitásnak pedig hatása lesz a pártok támogatására is, azaz a rájuk leadott szavazatok aránya minden bizonnyal eltér a biztos pártválasztói körben mért – az előbb felsorolt – adatoktól. A választási előrejelzésnek azonban minden eddiginél nagyobb nehézségei vannak, s ennek egyik oka, hogy a közvélemény-kutatások során felkeresett személyek jelentős hányada nem áll a felmérést végző cég rendelkezésére.
Az elzárkózás mögött sokféle megfontolás lehet: időhiány, érdektelenség, tájékozatlanság, általános bizalomhiány, az idegen kérdezővel szembeni ellenérzések, a helyzet direkt marketingtevékenységként való téves észlelése. Nyilván vannak olyanok is, akik jobbnak látják, ha nem vállalják véleményüket – óvatosak vagy tartanak valamitől. Az Ipsos kiemeli: a mostani vizsgáltban különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kérdezők olyan bizalmi légkört teremtsenek az interjúra való felkérés során, amelynek következtében az emberek vállalkoznak a beszélgetésre. Ezúttal 2800 felkeresésből született az 1000 érdemi válasz, ami kedvezőbb a februári-márciusi adatoknál.
A prognózisokat nehezíti az is, hogy a kutatók nem kalkulálhatnak az utolsó napok politikai eseményeinek hatásaival, a kampánycsend eltörlésének következményeivel. Az előrejelzők nem számolhatnak továbbá azzal sem, hogy április 6-án melyik párt milyen hatékonyan mozgósít. Az aktivizálás mindegyik számára nagyon fontos, de az adatok alapján úgy tűnik, hogy az LMP számára létkérdés. A párt a bejutás határán billeg, ha az összes most vele szimpatizáló választót aktivizálni tudná, akkor nagy valószínűséggel parlamenti erővé válhatna.
A várható eredményeket leginkább az aktív bizonytalanok befolyásolhatják még, de hatásuk lehet azoknak a párttámogatóknak is, akik a kutatás idején elképzelhetőnek tartották, hogy a választásig hátralévő néhány napban még módosul a preferenciájuk.
A pártok mellé már korábban felsorakozott szavazók túlnyomó többsége valószínűleg nem változtatja meg preferenciáját, de néhány esetben még lehetséges átjárás. A Fidesz támogatói közül 250 ezren elképzelhetőnek tartják, hogy a Jobbik felé mozdulnak el, ugyanakkor 100 ezer nemzeti radikális szavazó a kormánypárt esetleges támogatásában gondolkodik. Ezen mozgások megvalósulási hányada nagymértékben befolyásolhatja a Fidesz győzelmének mértékét. s eldöntheti azt a kérdést, hogy a Jobbik képes lesz-e meghaladni a 2010-es eredményét.
A kormányváltók és az LMP között is történhet még szavazói vándorlás, az előbbi hívei közül 150 ezren gondolkodnak az ökopárt támogatásán, de visszafelé is lehetnek átpártolások: az LMP-sek körében 100 ezren megemlítették április 6-i lehetőségként a baloldali összefogásra való szavazást. Ezek a mozgások a kormányváltók szereplését is több százalékkal befolyásolhatják, az LMP esetében pedig ismét egy fontos tényező, ami eldöntheti a parlamenti bejutást- áll az Ipsos elemzésében.
Ha az aktív bizonytalanok – tehát azok, akiknek nincsen kedvenc pártjuk, de el akarnak menni a szavazásra – is elkötelezik magukat valamelyik politikai erő mellett vasárnapig, akkor a részvétel 55-60 százalék közé emelkedhet. Ha úgy voksolnak, ahogy az a kutatásban megfogalmazott attitűdkérdésekre adott válaszok alapján várható, akkor minden párt arányosan bővítheti a rá adott voksok számát, tehát a végeredményt ez jelentősen nem befolyásolja.
A választási prognózis mindig az aktuális kutatásban szereplő adatokat veszi alapul. Az Ipsos hangsúlyozta: a mostani felmérésben is szerepeltek olyan kérdések, amelyek válaszainak segítségével a bizonytalan és titkolózó választókat is megpróbálták besorolni valamelyik párt táborába. Ezek a kérdések a politikai hangulatra, a kormányzati és ellenzéki teljesítményekre, a politikusok megítélésére, néhány konkrét aktuálpolitikai kérdésre, átpártolási szándékokra, ideológiai attitűdökre vonatkoztak. Az előrejelzés figyelembe veszi a korábbi hat parlamenti választás becsléseinek és eredményeinek összevetése során felhalmozott tapasztalatokat.
Minden körülményt figyelembe véve az Ipsos azt prognosztizálja, hogy a Fidesz-KDNP lista támogatottsága 40-45 százalék között lehet, a kormányváltó erők eredménye 26-31 százalék között valószínűsíthető. A Jobbik listájára feltehetően 19-23 százaléknyi arányban voksolnak majd, míg az LMP 4-6 százalékot érhet el. A Lehet Más a Politika bejutása akkor a legvalószínűbb, ha a részvétel 60 százalék alatt lesz. Az országos listát állító pártok közül az említetteken kívüli 14 politikai erő egyike sem fog bejutni a parlamentbe, de kisebb mértékben ők is befolyásolják a végeredményt.
A kutatás módszere
A közvélemény-kutatás 2014. március 28. és április 3. között készült, személyes megkérdezéssel. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség valamint településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A kutatás a listás erőviszonyok feltárására alkalmas, az egyéni választókerületek esélyeinek bemutatását nem teszi lehetővé.
