Mint arról január elején beszámoltunk: a kormány tavaly áprilisban döntött a magyarországi fogászati turizmus fejlesztését elősegítő költségvetési támogatásról. A Turisztikai célelőirányzat javára átcsoportosított egymilliárd forintos keret január elején jelent meg az Új Széchenyi Terv programjai között. Eszerint a pénzt elsősorban piackutatásra, célirányos marketingtevékenységre, a hatékony értékesítési rendszer és minőségbiztosítás létrehozására szánják.

A HVG mostanra azt is kiderítette, hogy az Új Széchenyi Tervben az eredeti egymilliárdos összeg lényegében mintegy 4,5 milliárd forint, mert időközben az egymilliárdos összeget 3,5 milliárd uniós fejlesztési pénzzel egészítették ki. A kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ugyanakkor meglehetősen szokatlan feltételt szabott a pályázónként 10 millió, maximum 30 millió forint támogatás elnyeréséhez, ugyanis csak az pályázhat, aki részt vesz a „fogászati turizmus területére innovációs hálózatot létrehozó Magyar Fogászati Turizmus Programban.” Ezt pedig csak az tudja megtenni, aki csatlakozik az Országos Turizmus Iroda Zrt. programjaihoz, vállalja a tagdíjat, valamint megvásárolja és hasznosítja a cég fogászati turizmus fejlesztéséről szóló programját. A kettő együtt egy-egy pályázónak évi 1,5, illetve 3,5 millió forintba kerül, ám e költségek egy részét a sikeres pályázók elszámolhatják. A pályázathoz kötelezően megvásárolandó dokumentum szerzőpárosa – a HVG cikke szerint – nem más, mint a fogászati turizmust fejlesztő cégcsoport két tulajdonosa, Bátorfi Béla és a vendéglátóiparból érkezett Szűcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója.  

Mint az korábban kiderült: a fogászati turizmus fejlesztésére tavaly áprilisban egy sebtében összehívott szakmai konferencián ígért közpénzt Herceghalmon Orbán Viktor. A miniszterelnök a konferencián együttműködési nyilatkozatot írt alá az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, majd alig hat nap múlva a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából egymilliárd forintot csoportosítottak át a fogturizmus fejlesztésére. Az esemény akkor általános felháborodást váltott ki az ágazatban. A szakma nehezen értette, hogy miközben a kormány százmilliárdos kivonásra készül az egészségügyben, továbbá retorikájában elutasítja a magántőke jelenlétét az ágazatban, éppen egy magánszolgáltatói szakmai rendezvényt tüntet ki milliárdos "ajándékkal". A sajtó egy része máshonnan közelített: azt tette szóvá, hogy a konferenciát szervező cég és az együttműködési szerződést aláíró részvénytársaság mögött egyaránt Bátorfi Béla, a miniszterelnök fogorvosa áll.

Mint azt tavaly a Népszabadság kiderítette, nehezen forintosítható az egymilliárdos összeg haszna. Nincs adat arról, hogy pontosan mennyi a határon túlról érkező páciensek száma, hiszen a kezelések egy része számla nélkül zajlik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt sem tudta megmondani, hogy e szektorból mekkora adóbevétel származik, mert nincs ilyen jellegű nyilvántartásuk. Csak azt lehet tudni, hogy a 2376 fogászati (1621 orvos és 755 fogtechnikus) szakember személyi jövedelemadóként 2010-ben 2,9 milliárd forintot fizetett be. Ebből tisztán a fogorvosoktól származó bevétel 2,2 milliárd forint. Vagyis egy átlagos magyar fogorvos legfeljebb havi 300–400 ezer forint jövedelem után fizet adót.