Hatalmas koncon marakodik Habony és Simicska, már a kukákra is rárabolnak

A jelenlegi vezérigazgató, Csontos István mint gazdasági igazgatóhelyettes még az e tekintetben előrelátó Demszky Gábor főpolgármesterségének végén került be az FKF vezetőségébe Simicska ­Lajos embereként. A 2010-es választás után azonban a frissen városvezetővé választott, önállóságra ­törekvő Tarlós kiterjedt tisztogató akciójába Simicska emberei is bele­keveredtek. Csontos távozott a cégtől.

A cég szerződéseit átvizsgálták, és többségüket a városvezetés későbbi közlése szerint Budapest számára kedvezően módosították, 1,3 milliárd forintot takarítva meg ezzel.

A cég élén gyorsan váltották egymást a vezérigazgatók. Előbb Tölgyessy Balázs érkezett, de 2011 tavaszán felmentették egy gyanús szerződéskötés miatt. Klug Lajos követte, aki a következő választás utáni személycseréknél repült. Helyét Horváth Béla egykori kisgazda politikus vette át. Visszadobott üzleti tervvel kísért kínos regnálása 2015 nyaráig tartott. Az ő menesztése után térhetett vissza Csontos, immáron cégvezérként.

Csakhogy Simicska idővel Budapesten is kegyvesztetté vált, és új érdekérvényesítők jelentkeztek be. Csontos viszont forrásaink szerint nem szeretné átengedni a céget a Rogán Antal kabinetminiszterhez, valamint Habony Árpád jelenlegi és Tombor András volt miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető érdekkörnek, amelynek nyomására a főváros külön társaságot alapított az évi 300 milliárd forint értékű közbeszerzéseinek lebonyolítására. Tarlós a teljes hatalomátvételt megakadályozandó később megtiltotta, hogy az említett érdekcsoporthoz kapcsolódó ügyvédekre bízzák a szerződéskötéseket.

Az FKF vezére a közbeszerzéseket továbbra is maga intézné, ezzel azonban keresztezi az időközben a Nemzeti Hulladékgazdálkodási ­Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-ben is megjelenő Habony–Tombor-féle érdekkör útját.

A Mandiner hírportál – amelyről korábban a Heti Válasz azt írta, Tombor tulajdonába kerülhet – augusztus végén közölte első cikkét az FKF kétes körülmények között lebonyolított 17,5 millió forintos informatikai közbeszerzéséről. A nyertes SAS Group Kft. vezetőjével, Sikos Zoltánnal még az ajánlatkérés előtt jóváhagyatták a kiírás szövegét, sőt, a szerződéstervezetet is megkapta. Sikos korábban informatikai tanácsadóként dolgozott a közterület-fenntartónál.

Csontos perrel fenyegette a portált, cáfolata azonban vérszegény volt. Az FKF csupán a tanácsadás napi 350 ezer forintos díjazását vitatta, de elismerte, hogy a szakértői asszisztens napi nettó 80 ezerért, a szakértő 110 ezerért, a vezető szakértő 160 ezerért dolgozott a cégnek. Közben a Habony érdekeltségi körébe tartozó Lokál című lap másik fronton támadott: az FKF-dolgozók elégedetlenségéről, a szakszervezet által szervezett sztrájkról számolt be.

Csontos menesztése igencsak kapóra jönne a Simicska után előretörő érdekkörnek.

Az FKF évente 30-35 milliárd forint árbevételt söpörhet be, amelyhez rendre milliárdos uniós támogatás érkezik. Az NHKV díjszámítási képlete alapján jövőre azonban 9,5 milliárddal kevesebb érkezne a cég számlájára,

ráadásul az is negyedéves számlázási ütemben, ami kezelhetetlen likviditási problémát okozna a cégnek. Tarlós Orbán Viktorral egyeztetett az ügyben, és azzal tért vissza a miniszterelnöktől, hogy „csak” 1,9 milliárd lesz a veszteség. Az egyezség része, hogy jövőre 2,5 milliárd forint uniós támogatáshoz juthat a cég. A pénz csaknem egészében az évekkel ezelőtt elindított, de idén új lendületet vett „okos kuka” projektre menne el, amelynek célja a „feketeürítések” visszaszorítása. Így hívják, amikor illegálisan, a hulladékszállítót megkerülve, illetve a kukásoknak zsebbe fizetve szabadulnak meg a szeméttől.

A projekt lényege, hogy a kukákra egy adathordozót raknak, míg a szemétszállító autókat jelolvasóval szerelik fel, amely azonosítja a kukát és rögzíti az elszállított mennyiséget. Mindez lehetővé teszi, hogy az ügyfelek a valós szeméttermelésük alapján fizessenek.

A rendszer működése becslések szerint akár 9 milliárd forintot is hozhatna az FKF konyhájára. Az Euró­pai Unió jelentős támogatást nyújt a tagországokban működő cégeknek ahhoz, hogy a kirakott hulladékot a tényleges súlya alapján szállítsák el. Az FKF pályázott is a beruházással az unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program alapjára, ám az irányító hatóság épp most készül visszadobni a benyújtott beszámolókat, mert a forrásokat nem az előírtak alapján használták fel.

A beruházás alapdokumentációját januárban rendelték meg, ezt követően érkezett a technológia bevezetésének előkészítésére a már említett SAS Group. A projektre alakított csoportba 52 embert vontak be. A céggel kötött keretszerződésből eddig mind­össze 2,8 millió forintot fizettek ki az FKF tájékoztatása szerint.

Kukásautók a fővárosban. Az érdekek ütköznek Veres Viktor / Népszabadság

A rendszer előcsapása volt az idén a „címtisztítási” projekt. Olyan ingatlanokat kívántak feltérképezni, amelyek tulajdonosa nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Több tízmillió forintért tízezer címet szűrtek ki, de ezek zöméről kiderült, hogy valójában buszmegállók, kaszálók, illetve olyan címek, ahol nincs épület, így számon kérhető tulajdonos sem.

Az okoskuka-rendszer megvalósítási költsége külföldön háztartásonként nagyjából ezer forintra tehető. Mivel Budapesten 800 ezer háztartás van, a teljes beruházási költség elméletben 800 millió forint lenne. Ehhez képest a fővárosi projektre 2,5-3 milliárd forintot irányoztak elő. A konc tehát nagy. De ahhoz nem eléggé, hogy jusson mindenkinek, aki kiharapna belőle egy darabot. Az FKF későbbre ígért részletes választ kérdéseinkre.