Belügyi források cáfolták, hogy a felszólítás és a szavazás időpontja között bármilyen összefüggés lenne.
Egyszerűen csak arról van szó – állították lapunk érdeklődésére válaszolva –, hogy a közfoglalkoztatottak egy része esetenként késve jutott hozzá a járandóságához, amit a tárca korábban is többször kifogásolt. Így most csak annyi történt, hogy ismételten figyelmeztették a helyhatóságokat: a közfoglalkoztatás költségeinek fedezete gyanánt rendszeresen előre átutalt összeget az adott célra használják fel, és fizessék ki időben az embereket.
|
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója a közmunkaprogram folytatásáról szóló múlt heti sajtótájékoztatón. Kocsis Máté itt még azt mondta: „A segély kegy, a munkabér jogos juss”.
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Kétségtelen, hogy a közmunkások korábban több helyütt is késve kapták meg a bérüket. Ennek oka forrásaink szerint feltehetőleg az lehetett, hogy egyes önkormányzatok az állami támogatást átmenetileg más célokra használták fel, és a juttatások kifizetését halasztották.
Volt olyan település is, ahol nem is csak néhány nappal, hanem több héttel megkésve fizettek.
A körlevél arról is tájékoztatja a polgármestereket, hogy a „miniszter úr feladatszabásának megfelelően a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság a Századvég Alapítvánnyal közösen »A közfoglalkoztatás megítélése« címmel egy 28 kérdésből álló kérdőívet állított össze”.
Az oktató által kiosztott kérdőíveket a képzésben részt vevők együtt, kérdésről kérdésre tisztázva értelmezik és válaszolják meg
A cél, hogy felmérjék, az érintett nagyjából kétszázezer fő miként vélekedik a téli átmeneti közfoglalkoztatásról, milyen tapasztalatokat szerzett, s vannak-e javaslatok a rendszer működésével kapcsolatban.
A felmérést „összességében több ezer foglalkoztatási és képzési helyszínen” legkésőbb március 28-ig kell elvégezni; úgy tudjuk ez nagyjából be is fejeződött.
A Népszabadság birtokába jutott levél kitér arra is, hogy a „képzésben részt vevők a tanórákon tudják kitölteni a kérdőíveket oly módon, hogy az órán az oktató által kiosztott kérdőíveket a képzésben részt vevők együtt, kérdésről kérdésre tisztázva értelmezik és válaszolják meg”. A kezdeményezők úgy vélik, a „módszer segíti az egységes értelmezést, a gyorsabb kitöltést”.
A kérdőívet a Belügyminisztériumtól és a Századvég Alapítványtól is próbáltuk megszerezni, de tegnap kora estig nem kaptunk választ.
A közelmúltban a különféle képzéseken részt vevő közmunkások körében a Türr István Intézet végzett már „elégedettségmérést”.
A birtokunkban levő dokumentum szerint egyebek mellett azt kérdezték, mennyire elégedettek a szervezéssel, az infrastrukturális feltételekkel, illetve magával a képzéssel, az oktatókkal, a tanagyagok színvonalával,valamint a tudás ellenőrzésének módszereivel. Ilyen felmérést minden uniós forrásból támogatott oktatási projekt esetén el kell végezni. Ezeknél azonban kiemelten fontos, hogy az oktató ne befolyásolja a hallgatók véleményét.
