A Political Capital egyébként már 2008-ban felvetette, hogy kaució bevezetésével vegyék elejét annak, hogy a népszavazás intézményével bárki visszaéljen. Ha ugyanis a kezdeményezőnek le kellene tennie pár százezer forintot, amelyet csak legalább ötvenezer vagy százezer aláírás összegyűjtése esetén fizetnének vissza, azzal biztosan elrettentenék azokat, akik minden tét nélkül próbálkoznak, vagy másoknak akarnak keresztbe tenni – véli a szakértő.
 |
Egy helyi népszavazás fővárosi kerületben
Reviczky Zsolt |
Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az NVI elnökének és az intézetnek a javaslatát egyaránt figyelembe vegyék. Mindazonáltal László Róbert nemigen hiszi, hogy a kormányoldal hozzányúlna a saját érdekeit szolgáló népszavazási törvényhez, amelynek alapján szinte esély sincs érvényes referendumra – az ötvenszázalékos részvételi arány gyakorlatilag elérhetetlen –, de még annak kezdeményezése is igencsak nehézkes.
A politikai kultúra teljes hiányával nem lehet mit kezdeni – állítja László Róbert. Tehát szabályozzák bárhogyan is, hogy mely pillanatban válik jogerőssé az a kúriai döntés, amely megnyitja az utat egy hasonló kérdés előtt, ha valaki mindenáron meg akar előzni másokat, legfeljebb sátrat ver a választási iroda épülete előtt. Ezzel a szakértő arra célzott, hogy mindjárt hárman is előálltak a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló kezdeményezéssel. Ám azt nem vitatja:
amennyiben a törvény pontosabban fogalmaz, a választási bizottság nem választhatta volna ki önkényesen a legrosszabb kérdést, amivel újabb hónapokra elodázta a referendumot.
A népszavazást teljesen komolytalanná tenné az NVI elnökének javaslata, mert versenyfutásra kényszerítené a kezdeményezőket – ez Szoboszlai György választási szakértő véleménye. Ráadásul úgy látja, hogy egy a polgárok sokaságának mobilizálására képes politikai erő az eredetivel ellentétes tartalmú kérdéssel bármikor beelőzhetne – adott esetben a legyenek az üzletek vasárnap nyitva helyett arról szavaztatna, hogy legyenek zárva –, s legfeljebb annyit kockáztatna, hogy a referendum eredménytelen lesz.
Szoboszlai szerint nem ötletelni kellene, hanem alapos megfontolás után lehetne csak bármilyen elképzeléssel előállni. A hatályos szabályozás biztosan nem jó, tehát a népszavazási törvényt módosítani kellene, de hogy mi lenne a jó megoldás, azt a szakértő nem tudja. Érdemes lenne ezért áttekinteni azoknak az országoknak a gyakorlatát – tette hozzá –, amelyekben viszonylag gyakran tartanak referendumot.
Nincs azonban sok olyan állam, amelyben – hazánkhoz hasonlóan – állampolgári kezdeményezés alapján is rendeznek népszavazást. Európában ilyen például Horvátország, Olaszország és Svájc, a tengeren túl pedig Costa Rica, valamint Új-Zéland. A legtöbb uniós tagállamban ez a gyakorlat kivételesnek számít, és csak igen fontos ügyekben – egyebek mellett az alkotmány elfogadása, esetleg módosítása esetén – írnak ki referendumot.
