Holott a főváros decemberben maga kérte az évek óta húzódó engedélyezési eljárás leállítását. Az új eljárás lebonyolítását most saját cégére, az Enviroduna Kft.-re bízza 60 millió forintos költségkerettel. A cég feladata lesz az új tervek megrendelése is, amelyek már figyelembe veszik a 2013-as árvíz után 110 centiméterrel megemelt mértékadó árvízszintet, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Tudományos Tanácsának és az MTA vízügyi eseti bizottságának állásfoglalását, melyek szerint a védmű ne közvetlenül a parton, hanem a kerítések vonalában épüljön meg.
Az akadémiai különbizottság egyetlen érvvel sem támasztotta alá a kérését – veti ellen Illés Zoltán, aki szerint a kerítések vonalába tolt védvonal éppolyan rossz, mint a part menti. A fákat így is ki kell vágni, ráadásul 3,5 méteres betonalapot itt is meg kell építeni a gátnak. Így a Duna felé folyó felszín alatti vizek feltorlódnak mögötte, ami jelentősen megemeli majd a talajvizet Csillaghegyen és Pünkösdfürdőn.
|
Az úttest felezővonalában elhelyezett mobil gát lenne a megoldás?
Teknős Miklós / Népszabadság |
Másrészt az ideiglenes gát nem biztosít teljes körű védelmet, így a Nánási út–Királyok útja védvonalat továbbra is meg kell tartani és homokzsákolni árvíz idején. Illés arra is felhívja a figyelmet, hogy ilyen hosszú – három kilométeres – mobil gát még nem épült Európában. Ha átszakad, akkor az árhullám egyszerre öntheti el a csillaghegyi öblözetet.
Tarlós István viszont korábban lapunknak azzal érvelt, hogy a védművel az ott élő 55 ezer ember életét és vagyonát védenék. Illés szerint a parti mobil gáttal ez nem teljesül. A volt államtitkár ismét felveti a Nánási út–Királyok útja nyomvonalat, amelyet a vízügyi hatóság korábban kizárt. Illés viszont úgy véli, hogy az úttest felezővonalában elhelyezett mobil gát lenne a valódi megoldás. A gát alapját az egyébként is felújítandó úttest alatt helyeznék el, a fal tartóelemeit az abban kialakított elemekbe állítanák szükség esetén, amelyet az év árvízmentes időszakában lefednének, így nem zavarná a forgalmat.
Az úttest közepén elhelyezve nem kellene kiváltani a közműveket, és nem kellene kivágni a fákat sem. Illés szerint a vízügyi szakembereknek is ez a véleményük, mivel többször is egyeztetett velük még államtitkársága idején. Azt viszont nem tagadja, hogy politikai támogatottsága nincs az általa javasolt módozatnak. Illés az ártéri épületeket három méter magas betonkerítéssel vagy feltöltéssel védené, melynek költségét a kormánynak kellene állnia.
A Nánási úti nyomvonal feleannyiba kerülne, mint a parton megépíteni ugyanazt, ráadásul elsőrendű védvonalként uniós támogatást is kaphatna rá a főváros. Csak jut rá abból a 10 500 milliárd forintból, amit ebben a pénzügyi ciklusban Magyarország kap az Európai Uniótól. A római-parti vonal mellett egyetlen érv szól: építési területté válik 70 hektár – állítja Illés.
