Politikai kérdésnek nevezte a honvédelmi bizottság fideszes elnöke szerdán, hogy a rendvédelmi szervek és a fegyveres testületek, amennyire lehet, távolodjanak el a politikától. Kocsis Máté - a Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel közösen benyújtott alkotmánymódosítási javaslatukról - sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: nem szakmai, hanem politikai kérdésről van szó, amelyben politikai döntés született. Hozzátette, régi politikai cél a fegyveres és rendvédelmi szervezetek depolitizálása.

Tájékoztatása szerint szakszervezetekkel nem egyeztettek, az érintett tárcákat kérdezték meg. Hozzátette, régi politikai cél a fegyveres testületek és rendvédelmi szervezetek depolitizálása. Ez jogos társadalmi igényt szolgál ki - mondta, rámutatva: új rendőrséget szeretnének, ezt elmondták a kampányban, s azt is, hogy az ehhez vezető jogszabályokat módosítják. Nem okozhattunk meglepetést - fogalmazott.

Rámutatott: a hatalom megosztásának és az államhatalmi ágak szétválasztásának biztosítása érdekében alkotmányos szinten kívánják garantálni, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában résztvevő tisztségviselők, ne lehessenek egyben a törvényhozó, vagy jogalkotó hatalmak tagjai, illetve jelöltként se indulhassanak a türelmi idő előtt. Az indítvány leginkább a Fidesz-KDNP frakciószövetséget érinti jelen pillanatban, számtalan megyéből jelezték, hogy sok jelöltet érintheti a módosítás.

A fideszes képviselő közlése szerint nem Borkai Zsolt győri polgármester miatt csökkent indítványukban az eredetileg tervezett öt helyett három évre az az időszak, amíg fegyveres vagy rendvédelmi szervek tagjai megbízatásuk megszűnése után az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi önkormányzati és a kisebbségi választásokon nem indulhatnak. "Borkai Zsolt az öt évet is tudomásul vette volna.(...) Nyilvánvalóan nem fogunk Borkai Zsolthoz alkotmányt módosítani, és ezt ő sem várja el senkitől" - fogalmazott.  Mint kifejtette: a kérdésről vita volt a frakcióban, volt aki tíz évet javasolt, de úgy látják, a három év indokoltnak és elegendőnek tűnik.

A független jelöltek kapcsán az Alkotmánybíróság határozatát idézte, amelyben az áll, hogy "a helyi önkormányzati képviselői, illetve polgármester-választáson a jelölt akár politikai pártok színeiben indul, akár azoktól függetlenül, a választási küzdelemben politizál és kifejti a helyi közösségi érdekek érvényesítésére vonatkozó nézeteit".

Kocsis Máté szerint az elmúlt évek tapasztalatából az látszik, hogy aki politikai felkérést kap, az általában vezető beosztású rendvédelmi vagy fegyveres testületi képviselő. Az elmúlt években, különösen 2006 óta az érintett szervek jelentősen összefonódtak a politikával - jegyezte meg, hangsúlyozva: az az álláspontjuk, hogy a fegyveres testületeknek és rendvédelmi szerveknek egyre inkább távolodniuk kell a politikától.

A módosítási javaslatról azt mondta, nem gondolja, hogy nem övezné konszenzus, sem a bizottsági, sem a parlamenti vitában nem azt támadták egyes felszólalók, hogy miért kívánják depolitizálni ezeket a szerveket, hanem annak mikéntjét bírálták.  Szólt arról is, hogy az olyan módosító indítványokkal, mint amit az LMP-s Schiffer András nyújtott be arról, hogy kerüljön ki a kisebbségi önkormányzati választás a tiltott körből, "azonosulni tudnak".