A kormánypártok és az MSZP képviselői megszavazták a Martonyi János nevével fémjelzett kormányjavaslatot, a név szerinti szavazáson (melyet a Jobbik kért) az LMP-s politikusok (valamint Bencsik János, volt energetikai államtitkár) tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak.

Orbán Viktor egy hete az elfogadás mellett érvelt, mondván: a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára. A miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt mondta: minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon az EU-s szerződéshez. „Voltak, akik felhördüléssel fogadták, hogy mi, magyarok nem mondtunk automatikusan igent a kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére” – idézte fel múlt hétfőn a tavaly Brüsszelben történteket, hozzátéve: a magyar kormány kiállt az ország érdekeiért, és el is érte, amit akart, vagyis azt, hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezőek, a többi országra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. Orbán Viktor a másik kulcskérdésnek az adóharmonizáció ügyét nevezte, amely szerinte teljesen ellentétes az ország érdekeivel, mert az egyik legfőbb versenyelőnyét veszélyeztetné. Ezért fontos, hogy sikerült elérni: az adóharmonizáció nem része a paktum szövegének. 

A Népszabadság már korábban beszámolt arról, hogy Schäuble, a német szövetségi pénzügyminiszter, amikor megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktori címét, és utána megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, egyértelművé tette a magyar miniszterelnök számára: az európai stabilitási paktum aláírása az elvárás a Merkel-adminisztráció részéről. Azért is, mert azon a brüsszeli hajnalon a britek mellett Orbán Viktor valóban kimondta a „no”-t arra, hogy Magyarország támogatja-e az egyezményt.

Később a magyar miniszterelnök szavainak félreértését azzal magyarázták: „a vita hevében Orbán Viktor kétszer is felszólalt, és azt közölte: amennyiben nem tisztázza az euróövezet, hogy milyen kötelezettségekkel járna az övezeten kívüli országok számára a kezdeményezés támogatása, akkor nagyon nehéz e mellé felsorakozni, és nem is írna alá egy ilyen szerződést. Ezt néhányan szó szerint értették.” A múlt héten az ellenzéki LMP és Jobbik azt is sérelmezte: a magyar miniszterelnök végül is a parlamenti vita előtt ígérte meg Brüsszelben a paktum támogatását. 

A tegnap esti zárószavazás előtt döntött a Ház az ellenzéki módosító indítványokról, és a kormányoldal valamennyit leszavazta. Az MSZP-s képviselők annak ellenére is a stabilitási paktumra voksoltak, hogy az általuk előtrejesztett módosító javaslatokat – rögzítsék, hogy 1990-től valamennyi Országgyűlés többségi véleménye volt az EU-elkötelezettség; az adósságfékre vonatkozó alkotmányos utalást más törvénnyel már visszavonták; nem az adók, hanem az adóalap harmonizációjáról lenne szó; illetve a kormánynak meg kellene határoznia, milyen kötelezettséget vállal az eurózónához való csatlakozás előtt – a Fidesz-KDNP-s kétharmad elutasította. 

Egyhangúlag méltatták a magyar–német szövetséget

A stabilitási paktumról szóló szavazás előtt a T. Ház egyhangúlag – ellenszavazat és tartózkodás nélkül, a budapesti német nagykövet jelenlétében – megszavazta a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló, 20 évvel ezelőtt Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl által aláírt szerződésre emlékező határozati javaslatot. A javaslat méltatja a magyar–német "sokoldalú és gyümölcsöző" együttműködést.