A miniszterelnök a választójogi reform kidolgozása előtt állítólag biztosra szeretett volna menni; mivel nem tudni, hogy a 2014-es választások után is a Fidesz-KDNP kap-e kormányzati felhatalmazást, inkább olyan konstrukciót szeretett volna, amelyik nem segíti elő, hogy a győztes politikai erő könnyen szerezhessen kétharmados többséget a parlamentben. Másrészt viszont olyan konstrukciónak kellett megszületnie, amely a stabil kormányzást is biztosítja. A Népszabadsághoz eljutott hírek szerint Orbán Viktor e kívánságát meg is fogalmazta, így Áder János is tudhatott róla, aki akkor még – a miniszterelnök felkérésére – mint európai parlamenti képviselő koordinálta a választási reform előkészítését.

Egy magas rangú fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy „a kétharmad nagy felelősség is, az, hogy azzal miként élnek, mindenképpen”. Másfelől van félelem is: a másik oldal kétharmados győzelme esetén „visszacsinálhatna mindent”, ami az Orbán Viktor által Kötcsén, még 2010-ben kinyilvánított centrális erőtér kiteljesedésének az irányába hat.

A mostani magyar választójogi rendszer alapjait tekintve nem változott a régihez képest, változatlanul vegyes rendszer. Az egyéni választókerületek aránya változott meg úgy az összes parlamenti mandátumhoz képest, hogy eddig az összes mandátum 47 százaléka volt, most 53 százalékra nőtt – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gergely, aki szerint ez kis mértékű elmozdulás a kormányzati stabilitás irányába. És nagyon kis mértékben növeli meg az abszolút többség egyedüli megszerzésének az esélyét, a kétharmados többség egyedül megszerzését pedig „nagyon-nagyon kicsit”. 

– Amikor nem a 2010-es választásokról beszélünk, hanem kiegyensúlyozott, „normális” választási eredményekről, akkor a mostani konstrukció Magyarországon nem eredményezne kétharmados parlamenti többséget egyetlen párt vagy pártszövetség számára  sem – tette hozzá a Fidesz jogi szakpolitikusa. Szerinte az, hogy olyan mértékben kikapjon valamely oldal, mint 2010-ben, „csak Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon közös, együttes károkat okozó kormányzása után volt lehetséges”.

Egy másik kormánypárti politikus lapunknak úgy kalkulált, a 106 egyéni körzetben legalább kilencven helyen kellene ahhoz a Fidesz-KDNP-jelöltnek nyernie, hogy ismét kétharmados többséggel a háta mögött alakulhasson Orbán-kormány. Ide tartozik, hogy más fideszes politikusok sem gondolják reálisnak azokat a különböző intézetek által közzétett mandátumbecsléseket, amelyek szerint a Fidesz-KDNP ismét kétharmadot szerezhet. Az egyik kormánypárti honatya arra hívta fel munkatársunk figyelmét, hogy az átrajzolt körzethatárok miatt a becslések nagyon bizonytalanok lehetnek arra vonatkozóan, hogy adott körzetben melyik párt szerezhet biztosan mandátumot.

A Fidesz-KDNP szövetség az egyéni képviselőjelöltek listáját december első felében, míg a listás helyeket csak jövő tavasszal véglegesíti. Az, hogy kik lesznek egyéni jelöltek, már nagyrészt eldőlt, és nyilvánosságra is került – Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke például évtizedes parlamenti politizálás után mond búcsút a képviselőségnek, helyette Fónagy János államtitkár indul a Hegyvidéken. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szintén a polgármesterséget választja jövőre, a T. Ház ellenében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont ringbe száll Budán, a II.-III. kerületi körzetben, valamint Rogán Antal belvárosi polgármester és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is képviselő lesz.

A Fidesz-KDNP listára – a biztosan befutó helyre – a kereszténydemokraták körülbelül öt nevet írhatnak fel; az már biztos, hogy Semjén Zsolt a második lesz Orbán Viktor után. Harrach Péter frakcióvezető elindul egyéni körzetben (Vác, 4-es számú választókerület), de azt még egyelőre nem tudni, hogy Rétvári Bence KIM-államtitkár indul-e egyéni mandátumért.

A „főnök” viszont egyértelművé tette, aki „nem húz”, az nem lesz sem egyéni képviselő, sem listás helyet nem kap tavasszal, hiába pozicionálta már magát – árulta el egyik forrásunk, hogyan áll a kérdéshez Orbán Viktor.