Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.
Azzal, hogy a paksi titoktörvényt hétfőn megszavazta a kormánytöbbség, bizonyos értelemben a Kádár-rendszert is sikerült alulmúlni, ugyanis az első négy paksi blokk építése kapcsán is volt titkosítás, de az csak 25 évre szólt, és kizárólag a magánjogi szerződések műszaki tartalmára vonatkozott. Most viszont a parlament az összes vonatkozó adatot és információt, illetve a döntés-előkészítő anyagokat is titkosította, méghozzá három évtizedre.
 |
| Greenpeace-tüntetés az Országgyűlés mellett. Bizonyos értelemben a Kádár-rendszert is sikerült alulmúlni Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az ellenzékből meglehetősen éles reakciókat váltott ki a döntés. Az LMP már a parlamenti szavazás alatt kisebbfajta tiltakozó demonstrációt tartott („Tisztességes üzletben nincs titok", „Azt sem tudjátok, miről szavaztok" és hasonló feliratú táblákat emeltek a magasba az ülésteremben). Szél Bernadett a voksolás után sajtótájékoztatón jelentette be: a párt Áder János köztársasági elnökhöz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kérik, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.
