Pécs belvárosának vizuális szégyenfoltja az a roskadozó lakóházsor, ami szemben áll a baranyai megyeszékhely két emblematikus épületével, a Tudásközpont néven ismert regionális könyvtárral és az ország egyik legjobb akusztikájú hangversenytermével, a Kodály Központtal. A szakmai díjak sorát kiérdemlő két épületet 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként emelte Pécs.

A velük szemközt álló házsort évtizedekkel ezelőtt bontásra szánta a város, ezért a bennük lévő önkormányzati lakásokat nem utalták ki új bérlőknek. A megüresedett lakásokat gyakran elfoglalták a hajléktalanok. Az elmúlt években szinte nem volt nap, hogy villogó lámpás rendőrautó ne időzzön a romházakat övező utcákban.

Bontásra ítélt ház, a háttérben a Kodály Központ. Két világ Löffler Péter

A város a közelmúltban úgy döntött, hogy hozzáfog az öthektáros terület szanálásához. A rossz hírű épületek bontása meg is kezdődött. Mivel az erről küldött sajtóanyagban semmilyen érdemi informá­ciót nem osztott meg az újságírókkal Pécs kormánypárti vezetése, szerettük volna megismerni a szanálás részleteit.

Írásban megkérdeztük, mekkora területen folyik majd a bontás, hány lakást számolnak fel, hová kerülnek az itt élők. Érdeklődtünk arról is, hogy a városvezetés hogyan akarja hasznosítani a felszabaduló területet, milyen funk­ció­jú és méretű épületeket látna szívesen a negyedben. Azt is megkérdeztük, hogy értékesíteni akarják-e telkeket, s ha igen, milyen módon. Van-e terv arra, hogy a város saját erőből valósít meg valamit a nyomornegyed helyén? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi van, ha évekig nem sikerül a telkeket beépíteni, gondolkodnak-e erre az esetre valamilyen átmeneti hasznosításon (közpark, sportpálya, grund). Azt a választ kaptuk, hogy nem kívánnak reagálni kérdéseinkre.

Az elzárkózás okát csak találgathatjuk. A polgármesteri hivatalból kiszivárgott információkból arra lehet következtetni, hogy Pécs irányítóinak semmilyen terve sincs a területre, egyszerűen csak el akarják tüntetni a belvárost elcsúfító, bűntanyának tartott dzsumbujt. Ez is valami, ám egy alternatívában gondolkodó ingatlanfejlesztési koncepciónak alighanem mindenki jobban örülne. Az sem kizárható, hogy van elképzelés a területre, sőt az is megvan, hogy levajazott pályázaton ki kapja majd meg az értékes építési telkeket, így nem a koncepciótlanság, hanem a titkolózási szándék indokolja a hallgatást.

A városrendezési program, amelynek keretében az említett bontás elkezdődött, Schlauch Imre nevét viseli. A kiegyezés utáni évtizedekben Schlauch volt Pécs meghatározó építésze, aki szép házakat hagyott maga után, és akinek megkapó szociális érzékenységgel működő cége néha ezer embernek adott megélhetést. A program neve tehát rendben van, a tartalmára azonban kíváncsiak lennénk.