A javaslatot azért nevezte el a közvélemény lex Mocsainak, mert nyílt titok, hogy annak szövegét a Fidesz Mocsai Lajos kézilabdaedző érdekében írta. A törvénymódosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy olyasvalaki is rektori megbízást kaphasson, akinek nincs egyetemi tanári címe. Mocsai Lajost pedig a Semmelweis Egyetemből kiváló Testnevelési Egyetem rektorjelöltjeként emlegetik.
|
Mocsai Lajos örül
M. Schmidt János / Népszabadság |
A törvényjavaslat egyenlőségjelet tesz a művészeti felsőoktatásban bizonyos állami díjak és a doktori fokozat közé, a testnevelési felsőoktatásban pedig az olimpiai, a paralimpiai, illetve a siketolimpiai 1–3. helyezés válthatja ki a doktori fokozatot.
Ha életbe lép ez a jogszabály, akkor az még a plágium miatt a doktori fokozatától megfosztott és emiatt az államfői posztról lemondani kényszerült Schmitt Pálnak is jól jöhet.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt a totális képtelenséget is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), sporttudományi területen pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kezdeményezésére valakit ki lehessen nevezni egyetemi tanárnak. Vagyis az egyetemi tanárt már nemcsak az adott egyetem nevezheti ki a jelölt tudományos, oktatói kvalitásai alapján, hanem akár a MOB vagy az MMA is.
Ez az egyik legsúlyosabb csapás az egyetemi autonómiára. (A magyar tudományos élet utánpótlását jelentő felsőoktatással kapcsolatos törvénymódosítók ügyében az MTA nyilvánosan még nem szólalt meg. – A szerk.)
|
Az MTA székháza üres
Bruzák Noémi / MTI |
Mindezzel párhuzamosan hamarosan szavazhatnak a kancellária-rendszert bevezető módosítóról is. Az időközben több változtatáson is áteső módosító szerint megszűnik a felsőoktatási intézményekben a gazdasági főigazgatói poszt, vagyis ezzel a kormány tisztázta a kancellár és a gazdasági főigazgató közötti helyzetet.
Így ha a kancellár akar főigazgatót, akkor maga kinevezheti, s ő lesz a munkáltatója is. De azzal, hogy törvényben szüntetik meg ezt a pozíciót, a kormány azt is kivédte, hogy a különböző időpontokban lejáró gazdasági igazgatói kinevezések miatt munkaügyi perek indulhassanak.
Egyetemi körökből úgy értesültünk: az intézmények továbbra is rettegnek attól, hogy politikai kinevezettek kerülnek a kancellári posztokra.
Mire Palkovics László elfoglalja a felsőoktatásért felelős államtitkári székét, addigra a parlament megszavazza az intézmények következő négy évét húsba vágóan meghatározó törvénymódosítókat. A kormány stratégiája nyilván az, hogy Palkovics „üres lappal”, „tiszta kezekkel” kezdhesse meg munkáját, ne tapadjon a nevéhez az, hogy a törvénymódosítókat gyakorlatilag mindenféle egyeztetés nélkül nyomják át az ágazaton.
Az Együtt–PM szakpolitikusa is kritizálja az egyeztetések elmaradását. Szabó Szabolcs szerint a kancellária bevezetése élesebbé teszi a pénztelenség miatt a rendszerben eleve meglévő súlyos konfliktusokat, amelyek miatt akár újra az utcára vonulhatnak a diákok. A frakció híján független képviselőként dolgozó politikus azt is hangsúlyozza, hogy a törvénymódosító javaslat köszönő viszonyban sincs a 2013-as, széles körű egyeztetésen átesett felsőoktatási stratégiával.
