Jól bírták a határra vezényelt rendőrök idegei
Szeles Erika szerint a rendőrök pszichikai igénybevétele csak látszólag volt nagyobb a határon, mint egy átlagos szolgálatban. A határon ugyan magyarul nem beszélő, fáradt, elcsigázott és elkeseredett, olykor kétségbeesésében agresszív tömegekkel találkoztak a járőrök, kevés kivételtől eltekintve nem nekik kellett dönteniük a teendőkről. Konkrét feladatokat hajtottak végre, csak arra kellett koncentrálniuk.
Szeles Erika elmondta, néhány extrém szituációt kivéve, mint amilyen például a röszkei csata is volt, a rendőrök nem kerültek olyan kemény szituációkba, amelyeket egy, a hivatására felkészült és felkészített rendőr ne tudna kezelni. A pszichológusokkal folytatott feszültségcsökkentő kollektív elbeszélgetéseken jobbára csak olyan gondok jöttek elő, mint hogy távol van a család, vagy hogy a nap végén nem tudják befejezni, csak félbehagyni a munkájukat, mert mindig újabb és újabb menekültcsoportok érkeznek.
Noha a fokozott határellenőrzés és a migránsok rohamainak kezelése azt látszik igazolni, hogy megfelelő volt a rendőrök pszichológiai felkészítése a rendőr-szakközépiskolákban, ennek ellenére a pszichológusok az eddigi migrációkezelési tapasztalatok alapján összeállítottak egy javaslatcsomagot, hogy a jövőben mire készítsék fel azokat a rendőröket, akik először vesznek részt ilyen akciókban.
– Jó, ha a rendőr előre tisztában van olyan „apróságokkal”, mint hogy az arab országokból, de még az Afrikából érkezők nagy része is, jóval közelebb lép és hajol beszélgetőtársához, mint az Európában megszokott. Hangosabban beszélnek, és náluk a heves gesztikulálás is természetes, nem szabad félreérteni, esetleg támadásként értékelni – mondta példaként Szeles Erika.
Amúgy a rendőrök idegeivel általában sincs sok probléma. Évente egy-két hivatásostól válik meg pszichés problémák miatt a több mint 45 ezres testület. A pszichológiai tanácsadás a rendőrök számára ingyenes, kétévente pedig kötelező alkalmassági vizsgálaton is meg kell jelenniük.
– Évente úgy 1400-an jelentkeznek, főleg családi, életvezetési, házassági problémákkal – mondja Szeles Erika. – Ilyenkor lehetőség van rá, hogy a házastársuk is eljöjjön. Öt-hat éve még összesúgtak a háta mögött annak, aki rendőr létére pszichológus segítségét kérte, ma már a testületen belül is természetes a problémák ilyen kezelése.
Abból sincs tragédia, ha valakit a parancsnoka küld pszichológushoz két kötelező felülvizsgálat között, amikor úgy látja, a munkatársa idegileg vagy pszichésen valamiért túlterhelt. A szolgálatot felkereső rendőrök közül 30-40-ről derült ki, hogy terápiára szorul, ugyanakkor nincs olyan problémája, ami a szolgálat ellátásában akadályozná.
Azt persze az esetek döntő többségében a pszichológusok sem tudják megmondani, hogy mi okozta a pszichés problémát: az otthoni vagy munkahelyi nehézségek. Szeles Erika szerint a kettő többnyire szétválaszthatatlan és együtt hat.
