Az ügyészség keresetben kérte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatását. Az egyesület (amelyet sokan a már korábban feloszlatott Magyar Gárda utódszervezetének tartanak, noha ők cáfolják ezt) polgárőr tevékenység látszatát keltve, a Jobbik által meghirdetett tüntetéseken való demonstratív részvétellel, egyenruhás vonulásokkal valójában a roma kisebbség megfélemlítését kívánja elérni. Az egyesület azzal védekezett, hogy ők nem az összes roma, hanem csupán a bűnöző életmódot folytató roma származású személyek ellen léptek föl. A Gyulai Törvényszéken elutasították az ügyészség keresetét.

Elhíresült indoklásában az első fokon ítélkező Mucsi Erika bírónő úgy fogalmazott: „a »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői” „...bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, … az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására”.

László Attila, a Szebb Jövőért Egyesület elnöke a tárgyalás előtt Kelemen Zoltán Gergely / MTI

A per tétje az volt, hogy megállapíthatók-e világosan annak határai: a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadság mikortól sérti mások, jelen esetben a cigányság mint etnikai csoport jogait. Eldönthető-e, hogy egy szándékosan provokáló csoport meddig szidalmazhatja úgy egy népcsoport egészét, hogy közben azt állítja: annak csupán a bűnöző életmódot folytató tagjairól beszél, csak azok ellen lép fel.

A Szegedi Ítélőtábla az elé tárt keresetből esetről esetre megállapította ezeket a határokat, és talált olyanokat, ahol teljesen egyértelmű volt, hogy az elhangzottak a cigányság egészére vonatkoztak, azokat a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nevében, annak mintegy hivatalos véleményeként mondták, illetve tették. A Kunhegyesen és Devecseren elhangzott, azonos tartalmú beszéd szövegéből például egyértelmű, hogy az egyesület elnöke nem különböztet meg törvénytisztelő cigányokat, azt állítja, a gyermekek a bűncselekményeiket elkövető apák nyomdokaiba lépnek, „ki kell söpörni” a cigányokat az országból. Rendkívül durva kifejezéseket – patkányok, férgek, sátánfajzatok – használ, ami már nem fér bele a vélemény-nyilvánítás szabadságába. Ez a stílus alkalmas lehet arra, hogy az említett népcsoport tagjai ellen fizikai erőszakra buzdítson.

Cegléden pedig – ezt az egyesület saját honlapjára felhelyezett szövegük is bizonyítja –, olyan eseményekbe mentek bele tudatosan, amelyben előre láthatóan benne volt a tettleges konfliktus lehetősége. Az egyesület hivatalos vezetősége ezt vállalta, erre mozgósított, utólag meghatározónak minősítette ebben a saját szerepét. Az Ítélőtábla e konkrét esetek alapján bizonyítottnak látta, hogy az egyesület tevékenysége sérti a roma kisebbséghez tartozók emberi méltósághoz való jogát, és azt, hogy az említett megnyilvánulásaiban faji alapon megkülönbözteti az embereket. Ezért döntött a szervezet feloszlatása mellett.

Az ítélet jogerős.