A Jobbik volt bátonyterenyei szervezetének két elnökségi tagja pert indított azért, hogy bíróság mondja ki: alapszervezetüket jogtalanul oszlatta fel a párt országos vezetősége, s emiatt vissza kell állítani az eredeti állapotokat.

Mivel a Jobbik alapszabálya értelmében egy településen csak egy alapszervezet működhet, így kérdéses, hogy a régi vagy az időközben megalakult új csoport tagjai számítanak-e legitimnek.

A felperesek, vagyis Sőregi Sándor, a bátonyterenyei alapszervezet volt elnöke és Kecskés Roland társelnök azt is fontolgatja: antidemokratikus és diktatórikus működés miatt kezdeményezik a párt feloszlatását.

A Jobbik bátonyterenyei alapszervezetét Sőregi Sándor közreműködésével alapították 2008 tavaszán. Ő azt mondta: nyitottak voltak minden tenni akaró ember felé, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenkit azonnal felvettek a soraikba, aki az alapszervezethez csatlakozni akart.

Vona Gábor a helyszínre utazott rendet tenni Móricz Simon

– Azt javasoltam első körben a jelentkezőknek, hogy legyenek előbb pártoló tagok, kezdjenek el dolgozni, s döntsék el pár hónap múlva, valóban komoly-e a szándékuk – mondta.

Szavai szerint így alakult ki egy húsz-huszonöt fős, aktív és mozgósítható alapszervezet, amelynek erejét a 2010-es parlamenti választások is igazolták, hisz a Jobbik ebben a körzetben harmincszázalékos támogatottsággal a második helyen végzett a pártok versenyében.

A sikert azonban szerinte bizonyos körök nem nézték jó szemmel, így a háttérben elkezdődött egyfajta aknamunka a hatalomátvételre a párt megyei elnöke, és egyik elnökségi tagja szervezésében.

– Jelentkezett nálam az egyik tagtársunk, és hozott egy névsort, rajta nagyjából ötven névvel, akik közül, mint később kiderült, több jelentkező azt sem tudta, mi az a Jobbik. Azt mondta a tag, ezek mind be akarnak lépni a pártba teljes körű tagként, fel kell venni őket. Azt feleltem erre, hogy van a pártnak egy alapszabálya és mi eszerint járunk el. Nem az a cél ugyanis, hogy felhígítsuk a szervezetet. Olyan szervezetet akartam létrehozni, ahol érdem tagnak lenni – mondta Sőregi.

Szavai szerint később kizárták soraikból azt a három főt, akik bizonyítottan a szervezet ellen dolgoztak, és akikről azt feltételezték, hogy a taglétszám felduzzasztásával meg akarják „puccsolni” az alapszervezetet.

– Ez 2010 júliusában történt, s csodák csodájára, a párt megyei elnökének hatékony támogatásával mégis a kizártak neve került fel az önkormányzati választásokon a bátonyterenyei jobbikos képviselőjelöltek névsorába, noha itt a helyben működő alapszervezetnek lett volna jelölési joga, amellyel egyébként éltünk is – mondta Kecskés Roland. Hozzátette: ekkorra az is kiderült, hogy a „puccsisták” új alapszervezetet kívánnak létrehozni a háttérben.

A bátonyterenyei alapszervezet elnöksége ezért kezdeményezte az országos etikai bizottságnál a megyei elnök, az elnökség tagjai és a három kizárt tag ellen etikai és fegyelmi vizsgálat lefolytatását.

Mivel ez nem történt meg, a régi alapszervezet vezetői a pártelnökhöz fordultak, azt kérve, tegyen igazságot a megyei vezetés és az alapszervezet belső viszályában.

Vona Gábor el is ment Bátonyterenyére, ahol végül nem a régi szervezet elnökségével és tagjaival egyeztetett, hanem éppenséggel azok ellenlábasaival találkozott.

Néhány nappal később Sőregi Sándor azt a határozatot kapta a Jobbik vezetőségétől, hogy szabálytalan működés miatt az alapszervezetet feloszlatták, őt az elnöki címtől megfosztották. Ezt a határozatot támadták meg bíróság előtt. Az ügyben megszületett elsőfokú, nem jogerős döntés szerint az alapszervezetet szabálytalanul oszlatta fel a Jobbik országos elnöksége, a bíróság a feloszlató határozatot megsemmisítette.

– A bíróság a felperesi keresetnek csupán részben adott helyt: a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos Elnökségének 2010. augusztus 16-án kelt, a Jobbik bátonyterenyei alapszervezetét feloszlató határozatát megsemmisítette ugyan, de ezt meghaladóan a keresetet, amely az eredeti tagság és állapotok visszaállítására vonatkozott volna, elutasította, mivel ilyen keresetnek nincs helye. Egy tag ugyanis csak határozat megtámadása iránti keresetet terjeszthet elő – mondta lapunknak Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója.

Hozzátette: a jelenlegi bátonyterenyei alapszervezet törvényes keretek között működik, a párt alapszabályát és egyéb jogszabályokat betartva. Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel éltek, így az nem jogerős. A bíróság egyébként azt hiányolta, hogy a párt nem adott lehetőséget az alapszervezet részére a védekezésre, és a feloszlatás előtt nem tartotta be a „fokozatosság elvét”, vagyis nem élt előzetesen az alapszervezet felfüggesztésének lehetőségével.

Ugyanakkor Szabó Gábor pártigazgató tájékoztatása szerint ilyen feltételt nem ír elő a párt alapszabálya, hiszen az alapszervezet feloszlatásának nem feltétele a felfüggesztés, az egy teljesen más jogintézmény. A bíróság által hiányolt „fokozatosság elvét” szintén nem írja elő az alapszabály.

Szabó Gábor szavai szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem működik sem antidemokratikusan, sem diktatórikusan, és emberi jogokat sem sért.

– Az ilyenfajta támadásokat ezúton is visszautasítjuk, és a pert kezdeményező tagok személyes sértettségének tulajdonítjuk. Amennyiben pedig bárki ily módon próbálná feloszlatni a pártot, arra semmilyen jogalapja nem lenne – tette hozzá a pártigazgató.