galéria megtekintése

Félmilliárd támogató szavakra

Csaknem félmilliárd forintot fizet a kormány a budapesti olimpia hatástanulmányáért. Közben az esélyesnek tartott Boston a lakossági támogatás hiánya miatt kiszállt a 2024-es nyári játékok rendezéséért folyó versenyből.

Négyszáznyolcvanmillió forintot fizet a kormány a 2024-es budapesti olimpia hatástanulmányáért, amelyet az Országgyűlés frakcióvezetőinek egy nappal azelőtt küldtek meg, hogy vitára bocsátották a játékok megpályázásának támogatását. A Miniszterelnökség szerződéseinek adatai szerint a megbízási díjért a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég a pályázati kérdőív elkészítésében is részt vesz. Ez a szeptember 15-i jelentkezési határidő után válik aktuálissá, és megmagyarázza, hogy a megállapodás miért október végéig szól. Korábban a kancellária azzal indokolta a lapunk birtokában lévő 1372 oldalas tanulmány eltitkolását, hogy az még nem készült el. Lázár János elmondása szerint az anyag nyolcvan százaléka van meg.

A budapesti olimpia öt fontos támogatója érkezik az ötkarikás szavazásra: Szabó Bence, Tarlós István, Borkai Zsolt, Kövér László és Fürjes Balázs
A budapesti olimpia öt fontos támogatója érkezik az ötkarikás szavazásra: Szabó Bence, Tarlós István, Borkai Zsolt, Kövér László és Fürjes Balázs
Illyés Tibor / MTI

A miniszter mindenesetre tévedett, mert a budapesti olimpiáról szóló tanulmány készen van. Az viszont igaz, hogy a PwC feladata ezzel nem ért véget. A pályázati kérdőív nem csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérdéseire adott válaszokból áll, része egy „olimpiai vízió" felvázolása is, amelynek alapja a hatástanulmány lehet. Ezt egy szakértői munkacsoport bírálja el, így dől el 2016 májusában, mely városok felelnek meg az elvárásoknak, válnak hivatalosan is jelöltté, és adhatják be részletes pályázati anyagukat. A játékok helyszínét 2017 szeptemberében jelöli ki a NOB.

 

Idetartozik, hogy a PwC megbízása hivatalosan a 2012-es olimpia rendezését előkészítő (2002-ben írt) megvalósíthatósági tanulmány átdolgozására szólt, ezért nem is kellett versenyeznie a munkáért, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás zajlott. Ráadásul a tanácsadó cég – a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából – korábban már aktualizálta a dokumentumot, elemezve egy 2016-os és egy 2020-as olimpia rendezésének lehetőségét.

Megkerestük a PwC-t, kíváncsiak voltunk arra, mikor kaptak megrendelést a kormánytól, hányan dolgoztak a szövegen, s mennyiben tartják azt újnak vagy a korábbi változatok átdolgozott verziójának, ám lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.

Ahogyan a Miniszterelnökségtől sem, amelytől hiába kérdeztük, a kormány mikor döntött az újabb tanulmány megrendeléséről. A megbízás mindenesetre április 27-től szól. Ez azért érdekes, mert a MOB már február elején határozott arról, hogy javasolja az olimpiarendezés lehetőségének vizsgálatát. Bár a friss, lapunkban részletesen feldolgozott hatástanulmányt nem hozták nyilvánosságra, a korábbiak elérhetők az interneten. Ezek az olimpia közvetlen költségét jóval kisebbre – 1043 helyett 518 milliárd forintra – tették, de lényegesen több egyéb fejlesztési költséggel számoltak. Így a 2016-os és a 2020-as olimpia megrendeléséhez is 5000 milliárd forintnál több kiadással kalkuláltak. Bár azóta egyes infrastrukturális beruházások megvalósultak, a 2024-ig betervezett 3113 milliárd forintnyi fejlesztés egy kicsit kevésnek tűnhet.

Alighanem finanszírozási dilemmák is hozzájárultak ahhoz, hogy Boston kiszállt a versenyből. „Nem tudtuk megszerezni a bostoniak többségének támogatását" – ismerte el Scott Blackmun, az Amerikai Olimpiai Bizottság vezetője. Majd hozzátette: így nem kerekedhettek volna felül olyan kitűnő pályázókon, mint Párizs, Róma, Hamburg, Budapest és Torontó. Pedig a város az egyik fő esélyesnek számított: az USA 1996 óta nem rendezett nyári, 2002 óta téli olimpiát, a NOB pedig kimondatlanul is a kontinensek közötti vetésforgó alapján választja ki a játékok helyszínét, és lassan soron lennének. (2012-re New York, 2016-ra Chicago eredménytelenül pályázott.)

A 620 ezer lakosú Boston egyébként Los Angelest, San Franciscót és Washingtont előzte meg az amerikai válogatón, így most az angyalok városa ugorhat be, amely 1984-ben már rendezett olimpiát. Csakhogy a jelentkezés végső határidejéig alig másfél hónap maradt, ami aligha növeli az Egyesült Államok esélyeit.

A bostoni olimpia látványterve - kidolgozottabb volt, mégis lemondták
A bostoni olimpia látványterve - kidolgozottabb volt, mégis lemondták
Reuters

Boston polgármestere hétfőn nyilvánította ki: nem szerződik az olimpiai szövetséggel, amíg nincs birtokában minden információ a rendezés lehetséges gazdasági következményeiről. „Nem vagyok hajlandó elzálogosítani a város jövőjét" – jelentette ki. Boston egyébként 75 millió dolláros pályázati költségvetéssel számolt. De az ellenzők szerint gyanakvásra adott okot, hogy a rendezés költsége 4,6 milliárd dollár (1288 milliárd forint) lett volna a közlekedési beruházások nélkül, miközben Londonban ennek csaknem a háromszorosát költötték el.

A polgármester aggályait osztotta a többség, egy felmérés szerint a bostoniak mindössze 36 százaléka támogatta a pályázatot, miközben a város népszavazást tervezett 2016 elejére. A versenyben maradt riválisok közül Hamburg is referendumot tart novemberben. A Budapesthez hasonlóan 1,7 millió lakosú, ám a második legnépesebb német városként némileg nagyobb gazdasági erejű Hamburgban jó esélyei vannak az igennek, mivel a legutóbb publikált kutatás szerint a lakosság 64 százaléka pártolja a rendezést.

Népszavazásról idehaza szó sincs, pedig a társadalmi támogatottság Magyarországon is hasonló. Legalábbis az Ipsos februári kutatása alapján a magyarok 60 százaléka helyeselné a pályázatot. Ugyanakkor a részletes hatástanulmány nem tartalmaz frissebb eredményeket, miként külön a budapestiek véleményéről tanúskodó mérést sem ismerünk. Az biztos: a sikerkritériumok egyike, hogy minél szélesebb támogatottsága legyen a projektnek. Ezt független közvélemény-kutatásokkal a NOB is teszteli.

A bizottság egyébként akciókkal igyekszik ösztönözni a jelentkezőket. A minap azt jelentette be, hogy 650 ezer euróról 250 ezer euróra (hozzávetőleg 77,5 millió forintra) csökkenti a pályázati díjat. Igaz, ennek csekély a jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy Budapest pályázati költségvetése hozzávetőleg 10 milliárd forint.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.