Idetartozik, hogy a PwC megbízása hivatalosan a 2012-es olimpia rendezését előkészítő (2002-ben írt) megvalósíthatósági tanulmány átdolgozására szólt, ezért nem is kellett versenyeznie a munkáért, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás zajlott. Ráadásul a tanácsadó cég – a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából – korábban már aktualizálta a dokumentumot, elemezve egy 2016-os és egy 2020-as olimpia rendezésének lehetőségét.
Megkerestük a PwC-t, kíváncsiak voltunk arra, mikor kaptak megrendelést a kormánytól, hányan dolgoztak a szövegen, s mennyiben tartják azt újnak vagy a korábbi változatok átdolgozott verziójának, ám lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Ahogyan a Miniszterelnökségtől sem, amelytől hiába kérdeztük, a kormány mikor döntött az újabb tanulmány megrendeléséről. A megbízás mindenesetre április 27-től szól. Ez azért érdekes, mert a MOB már február elején határozott arról, hogy javasolja az olimpiarendezés lehetőségének vizsgálatát. Bár a friss, lapunkban részletesen feldolgozott hatástanulmányt nem hozták nyilvánosságra, a korábbiak elérhetők az interneten. Ezek az olimpia közvetlen költségét jóval kisebbre – 1043 helyett 518 milliárd forintra – tették, de lényegesen több egyéb fejlesztési költséggel számoltak. Így a 2016-os és a 2020-as olimpia megrendeléséhez is 5000 milliárd forintnál több kiadással kalkuláltak. Bár azóta egyes infrastrukturális beruházások megvalósultak, a 2024-ig betervezett 3113 milliárd forintnyi fejlesztés egy kicsit kevésnek tűnhet.
Alighanem finanszírozási dilemmák is hozzájárultak ahhoz, hogy Boston kiszállt a versenyből. „Nem tudtuk megszerezni a bostoniak többségének támogatását" – ismerte el Scott Blackmun, az Amerikai Olimpiai Bizottság vezetője. Majd hozzátette: így nem kerekedhettek volna felül olyan kitűnő pályázókon, mint Párizs, Róma, Hamburg, Budapest és Torontó. Pedig a város az egyik fő esélyesnek számított: az USA 1996 óta nem rendezett nyári, 2002 óta téli olimpiát, a NOB pedig kimondatlanul is a kontinensek közötti vetésforgó alapján választja ki a játékok helyszínét, és lassan soron lennének. (2012-re New York, 2016-ra Chicago eredménytelenül pályázott.)
A 620 ezer lakosú Boston egyébként Los Angelest, San Franciscót és Washingtont előzte meg az amerikai válogatón, így most az angyalok városa ugorhat be, amely 1984-ben már rendezett olimpiát. Csakhogy a jelentkezés végső határidejéig alig másfél hónap maradt, ami aligha növeli az Egyesült Államok esélyeit.
|
A bostoni olimpia látványterve - kidolgozottabb volt, mégis lemondták
Reuters |
Boston polgármestere hétfőn nyilvánította ki: nem szerződik az olimpiai szövetséggel, amíg nincs birtokában minden információ a rendezés lehetséges gazdasági következményeiről. „Nem vagyok hajlandó elzálogosítani a város jövőjét" – jelentette ki. Boston egyébként 75 millió dolláros pályázati költségvetéssel számolt. De az ellenzők szerint gyanakvásra adott okot, hogy a rendezés költsége 4,6 milliárd dollár (1288 milliárd forint) lett volna a közlekedési beruházások nélkül, miközben Londonban ennek csaknem a háromszorosát költötték el.
A polgármester aggályait osztotta a többség, egy felmérés szerint a bostoniak mindössze 36 százaléka támogatta a pályázatot, miközben a város népszavazást tervezett 2016 elejére. A versenyben maradt riválisok közül Hamburg is referendumot tart novemberben. A Budapesthez hasonlóan 1,7 millió lakosú, ám a második legnépesebb német városként némileg nagyobb gazdasági erejű Hamburgban jó esélyei vannak az igennek, mivel a legutóbb publikált kutatás szerint a lakosság 64 százaléka pártolja a rendezést.
Népszavazásról idehaza szó sincs, pedig a társadalmi támogatottság Magyarországon is hasonló. Legalábbis az Ipsos februári kutatása alapján a magyarok 60 százaléka helyeselné a pályázatot. Ugyanakkor a részletes hatástanulmány nem tartalmaz frissebb eredményeket, miként külön a budapestiek véleményéről tanúskodó mérést sem ismerünk. Az biztos: a sikerkritériumok egyike, hogy minél szélesebb támogatottsága legyen a projektnek. Ezt független közvélemény-kutatásokkal a NOB is teszteli.
A bizottság egyébként akciókkal igyekszik ösztönözni a jelentkezőket. A minap azt jelentette be, hogy 650 ezer euróról 250 ezer euróra (hozzávetőleg 77,5 millió forintra) csökkenti a pályázati díjat. Igaz, ennek csekély a jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy Budapest pályázati költségvetése hozzávetőleg 10 milliárd forint.
