A Tatabányai Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette csütörtökön a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és Medgyasszay László volt KDNP-s képviselő feljelentése után indított pert ellenük, több évvel ezelőtt. A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai mint felbujtó utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt. részére.

Detrői Ferenc bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott. Az ítélet nem jogerős, Beke Judit ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében.

Az ügy szálai 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Bábolna Zrt. ellen felszámolás indult, ezért a társaságtól az MNV elvette csaknem 14 ezer hektár földhasználati jogát, és kényszerhasznosítóként a Nemzeti Ménesbirtokra ruházta át. A föld hasznosítására az MNV 800 millió forintot különített el a ménesbirtoknak. A bíró ismertette, hogy a Bábolna Zrt. korábban a földet bevetette, és gazdálkodóként a nevén volt az EU-s támogatások joga. Ezért a társaság felszámolója, Somogyi Ferenc csaknem 400 millió forintot követelt az MNV-től. A társaság a számlát befogadta, de nem fizette ki, hanem azt mondta a felszámolónak, hogy egyezzen meg a kényszerhasznosításra kijelölt ménesbirtokkal.

A fenntartóváltás miatt a ménesbirtok mintegy másfél hónapos elmaradásban volt a mezőgazdasági munkákkal. Közeledett az aratás, de nem voltak emberei, gépei és tárolókapacitása. Somogyi végül egy 365 millió forintos, kártérítési megállapodásnak nevezett szerződést kötött a ménesbirtokkal. Az összeget a csődtörvénynek megfelelően a munkások végkielégítésére, a környezeti károk elhárítására és az iratok archiválására fordította, valamint hozzájárult, hogy a földalapú támogatásokat átvezessék a ménesbirtokra. Ezt a jogot fedezetként felhasználva Mezei 400 millió forint hitelt kapott a bankoktól, és a földekről végül rekordtermést takarítottak be.

Budai Gyula az ügy egy korábbi tárgyalásán elmondta, a Nemzeti Ménesbirtoknak a 800 millió forintos állami keretből nem volt jogcíme 365 millió forint átutalására kártérítésként, mert az összeget a mezőgazdasági műveléssel összefüggő, pontosan meghatározott célokra kapta, ezért tettek feljelentést ménesbirtok vezetője mint tettes és a vagyonkezelő vezetője mint felbujtó ellen.

A vagyonkezelő vezetője, Tátrai Miklós úgy került az ügybe, hogy Mezei László állította, a megállapodás megkötésére telefonon kapott utasítást tőle. A csütörtöki tárgyaláson a bíró kijelentette, Tátrai minden valószínűség szerint tudott a megállapodásról, de nincs bizonyíték arra, hogy arra utasítást adott, legfeljebb szóban egyetértését fejezte ki.

Detrői Ferenc bíró rámutatott, hogy a megvalósult megállapodással Mezei László jó gazda módjára bánt a rábízott vagyonnal, az állami vagyont gyarapította, és az állam pénze nem került magánkézbe, ezért a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Ebből következően Tátrai Miklós sem lehet felbujtó.

A bíró költői kérdésként feltette: ha az ügyészség ezt a két embert bűncselekménnyel vádolja, akkor miért nincs a vádlottak padján a felszámoló, aki a megállapodást írta és a vitatott összeget felvette?

Mezei Lászlót annyira megviselték a történtek, hogy a utolsó szó jogán hosszú percekig nem tudott megszólalni, majd annyit mondott: "büszke vagyok magamra".

Tátrai Miklós kijelentette, az ügyészség képviselője már több mint egy fél évvel ezelőtt "elszólta magát". Az ügyben ugyanis bíróváltás volt, és az új tárgyalási időpontok egyeztetésekor az ügyésznő közölte: "nekem mindegy, a vádbeszéd már készen van" - idézte Tátrai. Az MNV volt vezetője emlékeztetett arra: Budai Gyula korábban elszámoltatási kormánybiztosként egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy feltételezése szerint a 365 millió forint egy része a nevéhez köthető bankszámlára került, ezért - tette hozzá Tátrai - személyiségi jogi pert indított Budai ellen.