Pásztor Béla nyert, felmentették a polgármester-rekordert
„Biztos vagyok benne, hogy a vádakkal szemben nem okoztam kárt a városomnak. Nem haragszom senkire. A feljelentőimre sem.” Ezt mondta Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere az utolsó szó jogán szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ősz hajú városvezető életében először állt bíróság előtt, miután az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg.
Mint nem sokkal később kiderült: alaptalanul. Az ítélőtábla ugyanis bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette Pásztor Bélát. Az első fokon született döntés helybenhagyása újabb pofont jelent az ügyészség számára, miután az ítélet indoklása szerint Veresegyház első embere – a vádhatóság állításával szemben – nemhogy anyagi hátrányt nem okozott a városának, hanem még gyarapította is az önkormányzat vagyonát.
A most 75 éves Pásztor megszakítás nélkül 48 éve – 25 évig tanácselnökként, 1990 óta polgármesterként – irányítja a Pest megyei települést. A rekorder városvezető ellen a helyi ellenzéke tett feljelentést, amely alapján 2008-ban indult meg a büntetőeljárás. A polgármester politikai ellenfelei által előbányászott ingatlanügylet első körben nem ért el a bíróságig, a Pest Megyei Főügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást. Ám a feljelentők panaszára a Legfőbb Ügyészség 2010-ben kivette az ügyet a Pest megyeiek kezéből, az aktákat átküldték a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségre. Szolnokon végül vádat emeltek Pásztor ellen. Első fokon tavaly januárban a Budapest Környéki Törvényszék már felmentette a polgármestert, ám a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett a döntés ellen.
Papp Gábor ügyvéd, Pásztor Béla jogi képviselője a szerdai tárgyaláson úgy fogalmazott: részvétét fejezi ki az ügyészségen dolgozó jogász kollégáknak, akiknek egy „ilyen nyilvánvalóan politikai hátterű” ügyben – a jogi érveket háttérbe szorítva – felsőbb utasításra kell eljárniuk. Somodi János, a vádhatóságot képviselő fellebbviteli ügyész visszautasította ezt a vádat, szerinte az ügyészség munkájára semmilyen nyomást sem gyakorol a politika.
A büntetőeljárásban szereplő ingatlanügy 1996-ig nyúlik vissza, ekkor értékesített a veresegyházi önkormányzat egy 2,5 hektáros belterületi ingatlanegyüttest a Somody Imre nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó S+G Kft.-nek. A szerződést aláíró polgármester írásban vállalta, hogy az önkormányzat 13 napos (!) határidővel elvégzi az eladott telkek teljes közművesítését. Sőt, az is szerepelt a kontraktusban, hogy a vevő napi 100 ezer forintos kötbért érvényesíthet az önkormányzattal szemben, ha a város nem teljesíti a közművesítési kötelezettségét.
Az irreális határidőt persze nem lehetett tartani. A büntetőper során azonban olyan dokumentumok kerültek elő, amelyekből kiderült, a közművesítésre valójában több mint egy éve volt az önkormányzatnak, ami már egyáltalán nem számított irreálisnak. Ráadásul a közművesítést a vevő is lassú ütemezésben igényelte: annak megfelelően, ahogy továbbértékesítette az egyes ingatlanokat. Így aztán a közművesítés hat évig elhúzódott, ennek ellenére Somodyék nem jelezték, hogy igényt tartanának a kötbérre.
Idővel azonban Somody Imre és a polgármester viszonya megromlott, a vállalkozó 2003-ban váratlanul előállt a kötbérigényével. Utólag összesen 267 millió forintot követelt az önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a város nem a vállalt határidő alatt, hanem jóval lassabban teljesítette a közműfejlesztést. Somody pert is indított a kötbér kifizetéséért. Mielőtt azonban a bíróság döntött volna, a két fél peren kívül megegyezett egymással. A 2005-ben megszületett bonyolult egyezség szerint Somody és a veresegyházi önkormányzat egyetlen aktussal lezárta az összes üzleti-gazdasági kapcsolatát.
A képviselő-testület által szentesített komplex megállapodás keretében a város kivásárolta Somody Imrét a korábban a veresegyházi önkormányzattal közösen létrehozott, a helyi egészségügyi központot működtető Misszió Nonprofit Kft.-ből. Az egészségügyi központ létrehozásához Somody annak idején 305 millió forintot adott – 105 millió forintot készpénzben, 200 millió forintot pedig egy alapítványon keresztül adományként. Az egyezség szerint az önkormányzat egyrészt kifizetett 105 millió forintot a Misszió Kft. üzletrészéért, másrészt az említett kötbérkövetelésből átutalt 122 millió forintot Somodynak. A felek úgy álltak fel az asztaltól, hogy lemondtak minden további követelésükről.
A vádhatóság úgy értékelte: a 122 millió forint átutalásával megvalósult a hűtlen kezelés. Furcsa módon a nyomozás során nem készült könyvvizsgálói szakértői jelentés, a perben azonban két igazságügyi szakértőt is meghallgattak. Mindketten azt állapították meg, hogy a komplex megállapodás eredményeképpen nemhogy anyagi hátrány érte volna a várost, hanem több mint 70 millió forinttal még gyarapodott is Veresegyház vagyona. Az ítélőtábla – az elsőfokú bíróság érvelését elfogadva – úgy foglalt állást: egy polgármester vagyonkezelési tevékenységét nem lehet egy-egy – önmagában akár veszteséges – ügylet kapcsán értékelni, azt csak a „gazdálkodás folyamatában és összességében” lehet megtenni.
Az ítélethirdetés után Pásztor Béla kérdésünkre azt mondta, a bíróság lelkiismeretes munkát végzett. Hozzátette: az üggyel kapcsolatban egy percig sem volt bűntudata, a mai napig helyesnek tartja a vitatott döntéseket. Arra a kérdésünkre, hogy közel fél évszázados településvezetői múlttal a háta mögött miként élte meg a büntetőeljárást, csak annyit mondott: „Elfogadom az élet történéseit. Töretlen a bizalmam az emberekben.”