Szilvásy György egy korábbi képünkön Reviczky Zsolt / Népszabadság

A vád szerint Szilvásy György törvénysértést követett el, amikor 2008 szeptemberében hozzáférhetővé tette két korábbi fideszes titokminiszter, Demeter Ervin és Kövér László, valamint az UD Zrt. biztonsági cég vezetője közötti telefonbeszélgetésről titkosszolgálati eszközökkel készített felvételeket. A terhére rótták azt is, hogy a két politikus becsületének csorbítására alkalmas valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án kezdett titkos adatgyűjtésbe az UD Zrt. ellen. Ennek oka az volt, hogy egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését" – derült ki a titkosszolgálatokat irányító akkori miniszter titkársága által 2008 szeptemberében kiadott közleményből.

A nyilvánosságra került információk szerint felmerült az is, hogy az egyik internetes szolgáltatótól milliós nagyságrendben szereztek meg e-mailcímeket, s az UD közreműködhetett magánszemélyek – köztük politikusok – elleni adatgyűjtésben, törvénytelen megfigyelésekben. Az ügyben az NBH vezetője 2008 szeptemberében számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt rendőrségi feljelentést is tett, ám a nyomozás végül eredménytelenül zárult.

Nem sokkal később máig ismeretlen személyek az interneten hozzáférhetővé tették a titkos felderítés során keletkezett hangfelvételeket, amelyekből kiderült, hogy a két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A velük és másokkal folytatott beszélgetések alapján arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytat, ráadásul – a cég egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben – utalások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésérére utaltak.

Mi volt a miniszter vétke?

Szilvásy akkor polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot emlegetett, és az ügyről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is. A Fidesz a testületi üléseken – az NBH főigazgatójának korábbi kinevezése elleni tiltakozásul –  nem vett részt, így azt Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke hívta össze, s maga kérte a minisztert, hogy mutassa be a titkosszolgálat birtokában levő felvételeket. Ezt a volt miniszter megtette, és emiatt később személyes adatokkal való visszaélés miatt emeltek vele, illetve felbujtóként a bizottság alelnökével szemben vádat.

Dávid Ibolya volt MDF-elnök, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető bűne pedig az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Dávidék ellen ezért szintén büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.

Tavaly tavasszal azonban első fokon – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – mindegyiküket felmentették. A bíróság egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a pártok demokratikus működése alkotmányos védelem alatt áll, és ha Dávid Ibolya ezzel ellentétes törekvést tapasztalt, azt indokoltan hozta nyilvánosságra. Ugyanígy Szilvásy is csak a dolgát tette, amikor egy feltételezett nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyről tájékoztatta a parlament szakbizottságát.

Az ügyészség fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig idén januárban – a felbujtással vádolt Tóth Károlyt kivéve, akinek az esetében a felmentő ítélet hatályban maradt – az eljárás megismétlésére utasította a bíróságot.

Ennek egyik oka az volt, hogy Szilvásy a törvényszék szerint nemcsak különleges személyes adattal való visszaélést követett el, hanem – azzal, hogy Demeterre és Kövérre nézve a személyiségi jogaikat sértő, a becsületük csorbítására alkalmas kijelentéseket tett – rágalmazást is. Miután ezt miniszterként tette, hivatali bűncselekményről volt szó. Ebben az esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem járhatott volna el, mert az ügy a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik.

A törvényszék előtt végül az ügyészség már csak hivatali visszaéléssel vádolta Szilvásyt. A bíróság azonban kimondta, hogy az egykori miniszter hivatali kötelezettségeinek megfelelően járt el, s a jogkörein sem terjeszkedett túl, amikor a nemzetbiztonsági bizottságot, illetve a nyilvánosságot tájékoztatta.

Az ítélethirdetés után Szilvásy kijelentette: számára egyértelmű, hogy a törvényszék kizárólag a jogszabályokból kiindulva hozta meg döntését, és nem kívánt politikai jellegű kérdésekben állást foglalni. A volt miniszter úgy véli, az ügyészség viszont igenis politikai ügyet kreált, de feleslegesen, mert a hat éve húzódó ügyben immár a második nyilvános tárgyaláson mentették fel.

Dávid Ibolya ellen még folyik a per

Már nem személyes adattal való visszaéléssel és kényszerítéssel, hanem „csupán" kényszerítés bűncselekményével vádolják az MDF egykori elnökét és a párt volt frakcióvezetőjét – derült ki a néhány hete újraindult per első tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt a 2008 szeptemberében kipattant UD Zrt.-üggyel összefüggésben állították bíróság elé, de mindkettőjüket felmentették a személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolyát a kényszerítés vádja alól is. Az eljárást a másodfokon született verdikt szerint az eljárási szabályok megsértésére, illetve az elsőfokú ítélet megalapozatlanságára miatt kell megismételni.

Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak azért kell felelnie, mert máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és így Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássyt. A felvétel szerint – bár az elhangzottaknak az érintettek szerint ez téves értelmezése – Dávidra terhelő adatok gyűjtésére adtak megbízást az UD Zrt.-nek, és ebben az ügyben érintett lehetett a volt pártelnök riválisa is.