Miközben a vírus nagyon érzékeny, kézmosással, hypós fertőtlenítéssel, hőkezeléssel elpusztítható lenne, addig Afrikában nincs folyóvíz, szinte elképzelhetetlen vagy csak ritkán lehet kezet mosni. Így például az egyik legfontosabb megelőzési lehetőség, a folyóvizes kézmosás, nem is működik. Természeti népek, így hagyományos értelemben mellékhelyiség sincs. A járványügyi intézkedések is meglehetősen „lazák". Ezért is védekeznek nehezen a betegség ellen.
Az afrikai körülményekről máris előkerül egy kép: ponyvás teherautó platójára dobott lemosható narancssárga szivacsmatracot permetez egy férfi, betegszállítás után. Európában vagy Magyarországon speciális izoláció mellett, zárt mentőautóban szállítják a beteget a kórházba, ahol szintén azonnal elkülönítik. Ezt követően egy speciális orvoscsoport végzi a kezelést. A fertőzésgyanús betegtől vért is vesznek, ami a Kis Zoltán által vezetett nemzeti biztonsági laboratóriumba kerül, és néhány órán belül megvan a diagnózis is.
– A vírus csak akkor fertőz, amikor a betegnek már vannak tünetei, a fertőzés utáni néhány napban nagyon kicsi az esélye a vírus továbbadásának. A tünetek (láz, hányás, hasmenés) megjelenése után közvetlen kontaktussal, a beteg testváladékával való érintkezéssel lehet megfertőződni – veszi át a szót Pályi Bernadett biológus, aki augusztusban járt Afrikában, mint mondta, az ő csoportja elzártan élt a helyi lakosságtól. Vérmintákat vizsgáltak, és egyáltalán nem mozoghattak a laboron és a szálláson kívül, az egészségügyi világszervezet autója vitte és hozta őket. Bár ebolás beteggel közvetlenül nem érintkezett, a kezelőorvosokon keresztül folyamatosan követte a sorsukat.
A Pentagon pénteken jelentett be, hogy az Egyesült Államok négyezer katonát küld Nyugat-Afrikába az ebolajárvány megfékezésére, az ezzel kapcsolatos kérdésre, hogy lehet-e katonákkal járványt kezelni, Kis Zoltán azt felelte: nagyon is szükség van ott az amerikai hadseregre, hiszen a katonákkal egyúttal egészségügyi személyzet is érkezik. Nem lehet száz beteget két helyi nővérrel és egy orvossal ellátni. A katonák feladata a betegekkel kontaktusba került személyek felkutatása, nyomon követése, a karantén fölépítése. A potenciális betegek elkülönítése szintén nehézkes, pedig ha nem történik meg mielőbb az izoláció, a járvány megfékezése is kudarcra van ítélve. A beteg ellátásra ideiglenes kórházakat kell fel állítani, a katonaság ebben is nagyon jó, mert szervezetten működik. Nagyon kaotikusak az ottani állapotok, azaz éppen a járvány megállításához nélkülözhetetlen szervezettség hiányzik.
|
Európai szemmel nézve a higiénés és járványügyi viszonyok szinte felfoghatatlanok
ÁNTSZ / Forrás |
Arra a kérdésre, hogy mint tudósnak, mi volt a legérdekesebb, Kis Zoltán azt felelte: a járványügyi szempontból az, hogy miként lehet megfékezni a járványt, miben más ez a vírus, mint az eddigiek. Ismert, hogy már vannak mutációk. Kérdés, hogy a vírus örökítő anyagában mik okozzák azt a változást, ami miatt még a vérzéses tünetek megjelenése előtt elpusztítja a beteget. Kis Zoltán azt is nagyon izgalmasnak vélte, hogy a denevérek miért élik túl az ebolát, míg attól minden más emlős elpusztul.
Pályi Bernadett azt találta izgalmasnak, hogy azok a metodikák, amelyek itthon korszerű, jól felszerelt laborokban zajlanak, hogy telepíthetők át oda és hogyan alkalmazhatók azon a terepen. Sokszor nincs gumikesztyű és maszk, ráadásul még mindig óriási a helyiek bizalmatlansága. Korszerű labor helyett ott izolációs bokszban kellett dolgozni. Ebben folyt a minták, a vírus fertőzőképességének elölése, azután pedig a molekuláris diagnosztikai vizsgálata. Miközben az is napi kihívás volt, hogyan lehet biztosítani a folyamatos áramellátását az eszközöknek.
