A megye állami földjeiből csaknem 300 hektárnyi terület jutott Tiborcz István (Orbán Viktor veje) családjának, illetve L. Simon László államtitkár feleségének is. Jól járt továbbá az Orbán családdal kivételesen jó kapcsolatban lévő Flier família (a Lévai Anikó nevén lévő földek művelője): 201 hektárt vehettek meg a legjobb minőségű földekből kikiáltási áron.
Mészáros Lőrinc sikereit különösen részletesen tárgyalja a dokumentum. „Mészáros a helyi közvélekedés szerint részese volt annak az előzetes legfelső szintű háttéralkunak, megállapodásnak, amely a helyi gazdálkodó családok feje fölött már jóval az első állami földbérleti pályázatok kiírása előtt, 2011 legelején dönthetett az állami földek újraosztásáról, előbb bérbe majd eladásáról" – állítja a jelentés, arra utalva, hogy a gázszerelő akkoriban mezőgazdasági céget alapított, széles körben beszélt róla, hogy hamarosan nagy földterületekhez fog jutni, megkezdte olyan állami földek művelését, amelyeket még meg sem pályáztattak, betárcsáztatta az akkori bérlők terményeit, és jelentős beruházásokat hajtott végre olyan területeken, amelyekhez formailag még semmi köze sem volt.
Időközben pedig nemcsak szépen gyarapodott – Ángyán számításai szerint a felcsúti polgármester agrárérdekeltségei mára mintegy 2500 hektárnyi földet kezelnek –, hanem viszonozta is a kormányfőtől kapott lehetőséget. „2011 júliusában a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző egyik cége megvette az Alcsútdoboz Hatvan-pusztai majorságot. A 13 hektáros, agrár-műemléki besorolású épületegyüttest is magába foglaló területet Mészáros cége, a 2011-ben alapított Búzakalász 66 Kft. a vásárlást követően azonnal bérbe vette, és – helyi információk szerint – a majorság vételárával megegyező 20 éves bérleti díjat, 155 millió forintot azonnal ki is fizetett az Orbán családnak, amely így gyakorlatilag ingyen jutott a birtokközponthoz."
Fejér megyében a földek átlagosan 1,4 millió forintos átlagáron keltek el, de a száz hektár fölötti nagybirtokok (amelyekből kizárólag a Fidesz földpolitikájának valódi kedvezményezettjei, a nagygazdák vásároltak) jellemzően kikiáltási áron, licit nélkül, a valós piaci értékük töredékéért keltek el.
„Feltűnő, hogy e felsőházi körben az árverezéseken nyertes árajánlatok szinte valamennyi birtoktest esetében megegyeztek a kikiáltási árral. Ez – a helyi licitáló kiskirályoktól, politikaközeli földesuraktól való félelmen túl – minden bizonnyal szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy nagy birtoktesteket hirdettek egyben meg."
A volt államtitkár elemzése szerint a saját (vagyis a települést övező) földterületek megtartása gyakorlatilag csak Felcsútnak sikerült. Ott az összes föld helyben maradt. Amúgy százalékos arányban a legtöbb földet, a megye teljes eladott földterületének 9,5 százalékát is felcsútiak szerezték meg. Ugyanakkor van 29 olyan Fejér megyei település, ahol a teljes eladott földmennyiség külső tulajdonosoké lett. Sok Fejér megyei földet vettek meg budapesti vagy veszprémi lakhelyű pályázók, akik semmiképpen sem számítanak helyinek. Egy rózsadombi licitáló Velencén, egy Sas-hegyi Zichyújfaluban, egy zuglói Gárdonyban vásárolt 200 hektárnál nagyobb földbirtokot. Tizenkilenc nyertes pályázó esetében több mint ötven, két esetben pedig több mint száz kilométer a távolság a lakóhely és a megvásárolt föld között, ami ordító szabálytalanság.
