Szerencsés volt az ügyvédnő, aki Vajnáék koncesszióján dolgozhatott
Andy Vajna a parlamentben Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A nemzetgazdasági tárca pár napja hozta nyilvánosságra, hogy Bártfai Beatrix a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával bruttó 48,8 millió forintért menedzselte a II. kategóriás kaszinók szerződéseinek előkészítését és ellenjegyzését.
A parlamenti választás után pár nappal került nyilvánosságra, hogy két kelet-magyarországi koncessziót az ifj. Szima Gábor jegyezte Aranybónusz 2000 Kft. kapott meg, míg öt budapesti és Pest megyei koncessziót az Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz köthető, ám mára már nem teljesen ismert hátterű Las Vegas Kft. nyert el – többek között a százszázalékos állami tulajdonban levő Szerencsejáték Zrt. orra elől.
Noha a szerződések ellenjegyzésére és jogi menedzselésére a tárca jogi apparátusa is alkalmas lehetne, a külsős ügyvédi irodák foglalkoztatása nem új szokás, ez a szocialista kormányok idején is gyakorlat volt. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy az NGM jogelődje, a Pénzügyminisztérium mennyit költött a kaszinókoncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogi munkákra 2002 és 2010 között.
Az NGM tájékoztatása szerint négy tételben, három kaszinókoncesszióval kapcsolatosan mintegy 17 millió forintot fizettek ki. A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda az Eurovegas-szerződés előkészítéséért 8,4 millió forintot kapott 2006-ban, míg a King’s City által elnyert koncesszió jogi munkájáért 2008-ban alig kapott többet, mint egymillió forint. Az Álomsziget birtokába került koncessziószerződés előkészítésére 7,2 milliót kapott ugyanebben az évben. Ez utóbbi szerződés módosításáért még csaknem félmillió forintot kapott a Vitai és Zamostny Ügyvédi Iroda is, szintén 2008-ban.
Vagyis Bártfai Beatrix ügyvédnő irodája több mint kétszer akkora megbízási díjat kapott ezért az egy kaszinókoncessziós körért, mint amennyit nyolc év alatt fizetett ki hasonló munkákért a tárca jogelődje. Az iroda egyébként a kormánytól már korábban is százmilliós nagyságrendben kapott megbízásokat – ő képviselte az államot a Sukoró-ügy szinte minden elemében, s számos más fontos jogi feladatot is ellátott.
A koncessziók előkészítéséért kifizetett összegek nagyságának megítélésekor figyelembe kell venni, mennyi bevétele van ezekből az államnak. Nos, a Vajna- és Szima-kaszinók feltételezhetően megkezdik majd működésüket, s így bizonyosan többet hoznak majd, mint a King’s City, az Álomsziget, amelyek fel sem épültek, s az állam már fel is bontotta a koncessziókat. Az Álomsziget esetében még fizettek is ezért. Az Eurovegasból eddig egymilliárd forint késedelmi kötbér bevétele keletkezett az államnak.
A másik vizsgálandó tényező a szerződésekkel kapcsolatos munkamennyiség – az egy szerződésre jutó összeg például most hétmillió forint alatt van (vagyis kevesebb, mint bármelyik eddigié). Ám míg 2002 és 2010 között a három koncesszió különböző időben, különböző pályázatok útján került a már említett „beruházókhoz”, így a szerződések más alapról indultak, addig Bártfai ügyvédnőnek könnyebb dolga volt.
Nem volt bonyolult pályázati kiírás, pusztán némi törvényalkotói munka kellett ahhoz, hogy a koncessziók kiosztásának megteremtsék a törvényi feltételeit, de azt a parlamenti képviselők tiszteletdíjuk fejében elvégezték. S bár hét koncessziót osztottak ki négy szerződés alapján, mindez egy kampánymunkának tekinthető. A szerződések aláírása és ellenjegyzése ugyanis egy napon, május ötödikén történt. A szerződések ugyan nem azonosak betűről betűre, de jelentős hasonlóságot mutatnak, úgy tűnik, csupán egyetlen keret alapján kellett inkább testre, vagyis az adott koncesszióra szabni a dokumentumokat.