A hazai GDP 12 százalékát előállító cégeket tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint ha be tudnánk tölteni azt a tízezer munkahelyet, amelyet az ágazatban 2013-ban regisztráltak, az 120 milliárd forinttal növelné a bruttó hazai terméket. Tizenötezer új informatikai munkahely létrehozása pedig már egyszázalékos GDP-növekedést eredményezne.
|
A cégeknek már mindent be kell vetniük
Földi Imre |
Az informatikai cégek exportbevétele az idén már meg fogja közelíteni a 300 milliárd forintot a becslések szerint, a szakmai szervezet adatai szerint 59 olyan vállalat volt 2012-ben, amelynek szoftverexportból származó bevétele meghaladta az évi százmillió forintot. Vagyis az informatikai képzés mennyisége és színvonala mára fontos makrogazdasági tényező lett – olvasható a szervezet tanulmányában.
A probléma nagyságához képest a jelenleg 230 fős Misys Digital Channels humánerőforrás-gondjai szinte aprók. Bár a teljes cégben több mint ötezren dolgoznak, a magyar leány az idén szerényen tervezett: csak nyolcvan mérnökkel kíván bővülni, ám mint Vinnai mondja, emiatt is fáj a fejük. A magyar felsőoktatás ugyanis nem képes biztosítani az innovatív cégek humán hátterét.
Tíz év alatt csökkent azoknak a száma, akik valamilyen informatikai képzésre jelentkeztek
A cég egyik központja Miskolcon van, a város egyetemi központ, s bár az egyetemnek biztos befektetés lenne a mérnökképzésbe invesztálni, a helyi oktatási rendszer nem képes biztosítani a megfelelő szakembergárdát – magyarázza a cégvezető.
A trend országos. Bár a felsőoktatásból évente mintegy kétezer szakember kerül ki, a betöltetlen IT-álláshelyek száma ennek ellenére évről évre nő – magyarázza Major Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára. Az egyetemi képzések a nyugdíjba menőket is éppen csak hogy pótolni képesek.
Mint mondja, mindez csak a felszín: ha az oktatási kormányzat és a szakma nem cselekszik sürgősen, a helyzet csak rosszabb lesz, ugyanis tíz év alatt nemhogy nem nőtt, hanem csökkent azoknak a száma, akik valamilyen informatikai képzésre jelentkeztek, s azoké is, akiket felvettek ilyen képzésre.
A fiatalokat már a középiskolában kellene megnyerni az informatikus mérnökszakmáknak, de a matematika és a fizika tanulása nagyon sokakat elriaszt.
|
A hollandok korán kezdik
Michael Kooren / Reuters |
Az pedig csak hab a tortán, hogy az egyetemekről kikerülő emberanyag sem az igazi – véli a legtöbb innovációs tevékenységet végző cég vezetője, igaz, ez ügyben óvatosan és inkább név nélkül nyilvánítanak véleményt, mert senki sem szeretné összerúgni a port az oktatást végző intézményekkel.
– A pályakezdő magyar mérnökökkel elég sokat kell foglalkoznunk, a legtöbbjüknek még alapos ismerkedésre van szüksége a legmodernebb fejlesztői eszközökkel ahhoz, hogy felkészültségük elérje a bevethetőség szintjét. De ez nem baj, hiszen az innovatív cégek a tudásra építenek, s azt szívesen adják tovább munkatársaiknak – mondja igen diplomatikusan Orosz Bálint, a mobilalkalmazásokkal foglalkozó Distinction egyik alapítója.
A Kapui Ákossal és Zöldi Lászlóval 2010-ben alapított cég appjainak több millió felhasználója van a világon, s olyan cégekkel dolgoznak közös projektekben, mint a Microsoft, a Skyscanner vagy épp a Red Bull.
|
Bojár Gábor, a Graphisoft vezére az óbudai Steve Jobs-szobornál
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Mindezek hallatán szinte csodának gondolhatjuk, hogy megannyi olyan cég van a magyar piacon, amely fejlesztőknek ad munkát. Major Gábor konkrétumok említése nélkül meséli, hogy még a legnagyobb nemzetközi innovációkban is vannak magyar fejlesztések, javarészt 20-25 fős kis cégek dolgoznak autóipari, egészségügyi vagy épp az internetes technológiák területén.
Abban, hogy az informatikai fejlesztések helyszíne sok esetben még a körülmények ellenére is Magyarország, oroszlánrésze van az olyan, világhíressé lett magyar cégeknek, mint amilyen a szoftveriparban a Graphisoft vagy épp az internetes technológiák terén a Prezi és a UStream.
Ők azok egyébként, akik versenyeznek a mérnökökért: a felkészült szakembereket egymástól és egymás elől halásszák el a cégek, s ma már nem ritka az sem, hogy Európából toboroznak. Egy-egy fejlesztőcég főhadiszállása körül már természetes a lengyel, szlovák és a román beszéd, de ha kell, a vállalatok igazolnak német, angol vagy akár orosz szakembert is.
180 ezertől egymillióig
Fejlesztőként junior pozícióban nettó 180 ezer forint körül indulnak a havi fizetések a fővárosban, a plafon pedig szinte a csillagos ég, az egymilliós fizetések egyáltalán nem számítanak extrémnek. Igaz, ennyi pénzt már tényleg csak a kivételes képességű programozók kaphatnak.
Major Gábor, az IVSZ főtitkára szerint meg kell különböztetni az igazi fejlesztői munkát, a kreatív értékteremtést és azt, amikor valaki egy nagyobb vállalatnak dolgozik „gebinbe”, vagy épp egy projektben a munka manuális részét, a kódolást végzi. Mindegyik értékes munka, jól meg is fizetik, ám sok fiatal elégszik meg a jó fizetés miatt a kevéssé kreatív állásokkal, noha többre is képes lenne, mondjuk egy startup cég keretein belül. Hogyan lesz valakiből jól fizetett fejlesztő? Az informatikus mérnök diploma csak az alap. Nemcsak az idegen, hanem a programozási nyelvek területén is járatosnak, friss tudásúnak kell lenni, hiszen aki több programnyelvben járatos, az általában egy problémára annál többféle megoldást is tud találni. Szükséges a folyamatos önfejlesztés, a tanulás, az igényesség és a nyitottság. (Munkatársunktól)
