„kellő visszatartó erőt fog mutatni a migránsoknak”.
Csakhogy kettős kerítésrendszerről eddig egyetlen kormányülés után sem esett szó. Ezért aztán szerettük volna megtudni, hogy mikor döntött erről a kormány. A kerítést építő honvédelmi tárca a projekt kommunikációjára kijelölt belügyhöz továbbította kérdéseinket, de végül onnan sem kaptunk választ. Egyik tárcánál sem találtunk ugyanakkor senkit, aki ismert volna olyan kormányhatározatot, amely felülírta volna azt a korábbi döntést, amelyet még Lázár János ismertetett. E szerint a leginkább veszélyeztetett szakaszokon három méter magas kerítés épül NATO-dróttal, a többi helyen NATO-drótokból épített gúlával zárják le a határt.
Az viszont már ismert tény, hogy a kerítésépítésre eredetileg szánt 6,5 milliárd forintot a kabinet valamivel több mint hárommilliárddal kiegészítette. Bár hivatalosan nem ismerték el, valójában azért kellett plusz hárommilliárd csak az anyagköltségekre, hogy a határ eredetileg november végére tervezett lezárása augusztus 31-ig megvalósuljon. Csakhogy időközben a kormány újra felhívta a Honvédelmi Minisztériumot, hogy mérje fel az építéssel kapcsolatos többletköltségeket.
|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
Mivel az illetékesek nem felelnek a feltett kérdésekre, csak sejteni lehet, hogy a kettős kerítésrendszer valójában kényszer szülte megoldás. A határzár elkészítésének határidejét drasztikusan (három hónappal) lerövidítő miniszterelnöki döntés következtében mindenképpen fel kell állítani valamit a szerb–magyar határon. Mindenki tudja azonban, hogy az, ami most készül, eleve alkalmatlan az Orbán Viktor által meghatározott célra, nem állítja meg a migránsokat. Ám mivel a döntés nyilvánosan elhangzott, a végrehajtás nem lehet vita tárgya.
Szakmailag persze védhető lenne, ami történik. A kettős kerítésrendszer ugyanis valóban komoly védelmet jelent, jóval hatékonyabbat, mint az eredetileg tervezett háromméteres, NATO-drótos akadály. A dupla kerítés oly mértékben lelassítja az arra haladókat, hogy még a legtávolabb járőröző rendőrök is odaérnek, ha az éjjellátó, mozgásérzékelő és ki tudja, még miféle berendezésekkel felszerelt kamerák jelzik, hogy a migránsok éppen hol készülnek áttörni a határzárat.
Csak azt nem lehet tudni, hogy mindez végül mennyibe kerül. A HM-től kért pót-pótköltségvetés azt sejteti, hogy az anyagköltségekre szánt 9,5-10 milliárd forint is kevés lesz.
Ami érthető, hiszen eddig senki sem számolt dupla kerítésrendszerrel. Azt sem lehet tudni, hogy e mostani gyors telepítésű drótakadályt a „végleges” ideiglenes határzár kiépítésekor visszabontják-e, vagy megmarad a dupla kerítésrendszer.
Eközben a Belügyminisztérium megkezdte azoknak a fegyveres biztonsági őröknek a toborzását, akik majdan az újonnan létesülő menekülttáborokat, így a tervek szerint egyfajta gyűjtő-elosztó központként működtetendő kiskunhalasi tábort is őrzik majd. Amikor a kormány 22,2 milliárd forinttal megemelte a kerítésépítésre és a menekültekkel kapcsolatos más kiadásokra fordítható keretet, 1358 fegyveres biztonsági őr és 191 új rendőr felvételére adott felhatalmazást és költségvetést a Belügyminisztériumnak.
Előbbieket a piacról toborozzák, az új rendőröket pedig a rendőr-szakközépiskolákba felvehetők számának felemelésével „teremtik elő”. Belőlük csak két év múlva lesz rendőr, de addig a rendőrség belső átcsoportosítással biztosítja a szükséges helyeken az elvárt rendőri többletlétszámot.
