Ez azért furcsa, mert az OTKA két éve egy olyan támogatást is kapott az szervezettel nagyon bőkezűen bánó Emberi Erőforrások Minisztériumától, amelyet főként az alapítvány székhelyének és szervezetének működtetésére szántak. Tény, hogy az OTKA fővárosi és szolnoki ingatlanát szemmel láthatóan felújították, de a 120 milliós keretből a jelek szerint még cégtáblákra sem akartak költeni.
A rejtőzködő szervezet saját tevékenységről sem árul el semmit, pedig 2010 óta számos jelentős összegű támogatást nyert el olyan projektekre, amelyekkel romák százait-ezreit kellett volna elérni.
Ezekről azonban nem lelhető fel sem szöveges, sem fényképes beszámoló, egyáltalán nincs nyomuk a honlapon.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Az OTKA gazdálkodásával kapcsolatban így nem tudtunk információkat szerezni sem Farkas Flóriántól, sem a szervezet tisztségviselőitől. A szolnoki törvényszékre leadott éves beszámolói szerint azonban látszik, hogy a szervezet rövid idő alatt majdnem meghússzorozta az éves bevételeit: a 2010-es 32 milliós pénzforgalom 2014-re 553 millióra növekedett. (Az alapítvány a 2014-es beszámolóját is jelentős késéssel adta le, a 2015-ös pedig még nem készült el.)
A Népszabadság Online birtokába került hivatalos dokumentumok tanúsága szerint
a szervezetnek saját bevétele nem volt, a pénzek kizárólag különféle forrásokból elnyert támogatásokból származtak.
2013-ban jelentős túlsúlyban volt a hazai költségvetésből származó támogatás, 2014-ben viszont a teljes bevétel 98 százaléka EU-s forrásból érkezett.
A bámulatos bevételnövekedéssel együtt jelentős ütemben nőttek a személyi kiadások is. Míg 2012-ben 3 millióból is meg tudták oldani a szervezet vezető tisztségviselőinek javadalmazását, ez a tétel 2014-ben már 194 millió forintot tett ki.
Szokatlan viszont, hogy a kizárólag projekttámogatásokból élő szervezet 2013-ben a 265 milliós bevételének több mint 40 százalékát, 112 millió forintot nyereségként számolta el, és a 2014-es projektekből is ki tudott préselni 80 milliót az „adózott eredmény" rovatba.
A beszámolók szerint az OTKA a legnagyobb összegű támogatást az „Út a szakmaválasztáshoz" TÁMOP programból szerezte. A 623 milliós keretet három évre elosztva fizették ki.
Az OTKA tevékenységére azért terelődött a figyelem, mert az ORÖ és a Farkas Flórián körüli botrány ellenére az Emmi még 2016 elején is 10 millió forint támogatásban részesítette a szervezetet. Ebből a pénzből olyan mentorhálózatot kellett volna kialakítani és működtetni. „A mentorhálózat célja a helyi szereplők közötti, elsősorban a szülők és az iskola közötti kapcsolattartás kialakítása a partnerség elve mentén elősegítve a hátrányos helyzetű, kiemelten roma diákok köznevelési intézményekben történő bennmaradását." Hadházy Ákos LMP-s képviselő nemrég hívta fel a figyelmet arra, hogy többek között ez is olyan indoklás, amelynek megvalósulását gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni.
Az OTKÁ-t Farkas Flórián alapította az 1990-es években, és már több gyanús pénzügyi manőver miatt fel is figyeltek rá a hatóságok.
Az egyik ilyen ügy egészen a vádemelésig eljutott, de Farkas hírhedt (30 évre titkosított) elnöki kegyelme miatt semmiféle tárgyalás nem volt.
A Magyar Narancs 1998-as cikke szerint Farkas ellen sikkasztás miatt is nyomoztak: a fideszes képviselő, akkori Lungo Drom-elnök az OTKA autóját használta, és egy baleset után eltette a biztosító által fizetett kártérítés jelentős részét.
