Annak kapcsán, hogy az unió a tervezett új atomblokkok pályázatának elmaradása miatt kötelezettségszegési eljárást indított, leszögezték: a magyar kormány továbbra is az orosz kormánnyal 2014. január 14-én kötött, élő kormányközi egyezmény alapján jár el. Kiemelik: az orosz fővállalkozó a várakozások szerint a Paks 2. beruházás értékének legalább hatvan százalékára európai uniós szabványok alapján közbeszerzéseket fog kiírni.
|
A paksi bővítés közös ügy, de nem tartozik, mindenkire
Népszabadság-montázs |
Feltettük azt a kérdést is, hogy pályázat híján miként győződtek meg alternatív ajánlatok hiányáról, amelyre azt a választ kaptuk, hogy az orosz fél ajánlata minden szempontból kedvező Magyarország számára, beleértve azt is, hogy egy rendkívül kedvező kamatozású államközi hitelt biztosít a beruházás megvalósítására. A magyar kormány pedig máshonnan nem tudott hasonló nagyságrendű, futamidejű és hasonlóképp kedvező feltételeket biztosító hitelt szerezni.
Nem meglepő, hogy Brüsszel – a magyar baloldal készséges asszisztálásával – újabb fronton támadást indít a rezsicsökkentés és ezáltal a magyar családok ellen – írja a Miniszterelnökség. A paksi atomerőmű a legfőbb villamosenergia-termelő egység Magyarországon, emellett az egyik legolcsóbb és stabil áron termelő energiaforrás. (Ez némi elmozdulás a realitás felé ahhoz képest, hogy
Lázár többször azt hangoztatta: a paksi atomerőmű által termelt áram ára ötször olcsóbb, mint a rá következő legolcsóbb forrás. Ez szakmai nonszensz:
a lignitalapú mátrai erőmű esetenként még olcsóbban is adja az áramot, mint a paksi egység.)
|
Fantáziarajz Paks 2.-ről
MVM Paks II. Zrt. |
Sajnos az elmúlt közel két év folyamán az illetékes belső piaci főigazgatóság mindvégig elzárkózott attól, hogy érdemi egyeztetési lehetőséget biztosítson a magyar kormány számára – írják. A magyar kormány minden határidőt betartott és minden kért információt megadott, ezért cserébe az ígért konstruktív egyeztetések helyett egy meglepetésszerű kötelezettségszegési eljárást kapott – fogalmaznak. A bizottság mostani döntése révén viszont elkerülhetetlenné válik az érdemi egyeztetés.
Lapunk egyébként arra is kérte a Miniszterelnökséget, hogy kivételesen egy igennel vagy egy nemmel feleljenek arra a kérdésünkre: kizárt-e, hogy mindezek után mégis pályázatot írjanak ki a paksi beruházás egészére. Nem feleltek.
Ennek kijelentését Lázár János a múlt heti és a tegnapi Kormányinfón elmondott, amúgy igen határozott beszédében is kerülte. Újságírói kérdésre talányosan elismerte: az EU-nak joga van arra, hogy kikényszerítse a közbeszerzési szabályok „szája íze szerinti” alkalmazását.
