Fantomdepónia a birkalegelőn
Birkák legelnek a szentgáli határban. A húszhektáros terület 2003 óta a veszprémi önkormányzat tulajdonában van. A megyeszékhely évek óta legelőként bérbe adja az ingatlanokat a környékbeli gazdáknak, így legalább valami pici visszajön a földekért kifizetett 43 millió forintból. Annak idején persze nem birkalegelőnek vásárolták meg a területet, a tervek szerint itt épült volna meg 158 település közös hulladéklerakója.
Az észak-balatoni regionális szilárdhulladék-kezelési önkormányzati társulást 2003-ban már szorította az idő, a beruházásra elnyert több milliárd forintos uniós támogatást csak akkor lehetett felhasználni, ha 2006 elejéig megkezdődik az építkezés. A projekt legfontosabb eleme egy új depónia kialakítása lett volna, ám az egymás után kiszemelt helyszíneken - lakossági és önkormányzati ellenállás miatt - sorra meghiúsult a fejlesztés.
Végül 2003-ban a társulás vezetői a Bakony szívében, Szentgál közigazgatási területén, a 8-as főúttól északra rábukkantak egy húszhektáros területre, amely alkalmasnak látszott a lerakó megépítésére.
A társulásnak sikerült meggyőznie a szentgáliakat azzal, hogy kompenzációként 63 millió forintot ígértek a helyi iskola bővítésére és felújítására. A birkalegelőt a társulás nevében a veszprémi önkormányzat vásárolta meg három magánszemélytől, összesen 43 millió forintért. A beruházás előkészítésére - a hatástanulmányokra, a tervek módosítására és az engedélyek beszerzésére - a társulás további 238 millió forintot költött. Amikor 2004 őszén a projekt megkapta a jogerős környezetvédelmi engedélyt, úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van.
Valójában akkor kezdődtek az igazi gondok. A kiszemelt legelő ugyanis kilométerekre található Szentgáltól, jóval közelebb van három másik faluhoz, Herendhez, Városlődhöz és Csehbányához, amelyek bíróságon megtámadták a környezetvédelmi engedélyt. Akkoriban sokan megbotránkoztak a három település döntésén, mivel ezzel a lépésükkel kényszerhelyzetbe hozták a társulást. A környezetvédelmi engedélyről szóló per jogerős lezárásáig ugyanis Szentgálon nem lehetett megkezdeni a beruházást. Sürgősen új helyszínt kellett találni. Ez végül sikerült: jelentős kompenzáció ígéretével meggyőzték a Veszprémhez közeli Királyszentistván lakóit, akik rábólintottak a projektre. A depónia azóta már meg is épült, hamarosan kezdődik a próbaüzem.
A szentgáli terület környezetvédelmi engedélyéről szóló per azonban csak a közelmúltban zárult le, és meglepő eredményt hozott. A Fejér Megyei Bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által 2004-ben kiadott környezetvédelmi engedély számos ponton jogszabálysértő volt, így azt most hatályon kívül helyezték. Az ítéletben szerepel egyebek mellett az is, hogy a szentgáli terület földtani és hidrogeológiai szempontból alkalmatlan egy hulladékdepónia megépítésére.
- Ezzel a döntéssel az is bebizonyosodott, hogy a három település a per megindításával megóvta a Bakonyt egy súlyos környezetszennyezéstől, hiszen a bírósági eljárás nélkül ezen a helyen már régen felépült volna a hulladéklerakó - állítja Bősze Ferenc ügyvéd, a három falu jogi képviselője.
A szentgáli fantomdepónia ügyével az elmúlt években az önkormányzati társulás alig foglalkozott: a projektben részt vevő 158 település figyelmét lekötötték a királyszentistváni lerakó építésével kapcsolatos teendők. Czaun János, az önkormányzati társulás elnöke kérdésünkre válaszolva azt mondta: a veszprémi önkormányzat 2010-ben kivizsgálta a szentgáli esetet, ám nem talált olyan személyt, akinek az ügyben a büntetőjogi felelőssége felmerült volna, így nem is tettek feljelentést.
Mindez azt is jelenti: senki nem kíván szembenézni azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a fantomdepóniára elköltött 281 millió forint nagy része - kivéve a szentgáli iskola felújítására fordított összeget - ablakon kidobott pénznek számít. A veszprémi önkormányzatnak az ingatlanvásárlás - ha nem sikerül más hasznosítást találni - a bérlegeltetésből nagyjából 200 év alatt térülhet meg.
Felelős nincs.
