galéria megtekintése

Ezután a lakásajtóra nem lehet biztonsági zárat szerelni?

8 komment


Lencsés Károly

A titkos kommunikációt biztosító alkalmazások használatának szankcionálása meglehetősen abszurd ötlet – kommentálta a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. Szabó Máté Dániel szerint ezzel az állam gyakorlatilag megtiltja, hogy bárki saját védelme érdekében lépéseket tegyen. Mintha azt mondanák, hogy a lakásajtóra nem lehet biztonsági zárat szerelni – fogalmazott a jogvédő.

Nem valószínű, hogy a törvényjavaslat ebben a formában átmegy
Nem valószínű, hogy a törvényjavaslat ebben a formában átmegy
Koncz György / Népszabadság

Az efféle alkalmazások nemcsak az államtól védik a polgárokat – hangsúlyozta Szabó –, hanem a rossz szándékú emberektől is, hiszen például a mobileszközökön gyakran érzékeny adatok sorát tárolják. Így szerinte a biztonságot fokozó applikációkat inkább népszerűsíteni kellene, amit a TASZ a közelmúltban létrehozott nopara.org oldalon meg is tesz. Most viszont lehet, hogy ezzel felbujtók vagy bűnsegédek lesznek – tette hozzá.

A jogvédő nem tartja valószínűnek, hogy a tervezet ebben a formában átmegy, hiszen a terroristák elleni fellépésnek ez teljesen alkalmatlan eszköze. Ők a lehetséges kommunikációs csatornákat eddig is igen jól kihasználták, s még játékkonzolon is tartották egymással a kapcsolatot – emlékeztetett Szabó. Ezért szerinte teljesen felesleges az embereket vegzálni, mert például gyárilag olyan üzenetküldő alkalmazás van a telefonjukon, amely szinte feltörhetetlen.

 

Óvatosságra int Szabó annak kapcsán is, hogy a polgárok széles körét lehetővé tevő megfigyelést tennének lehetővé, ráadásul az így nyert adatokat nemcsak a terrorizmus elleni fellépés érdekében használhatnák fel, hanem azokat bármilyen büntető- vagy szabálysértési eljárásban is bizonyítékként kezelhetnék. A célhoz kötöttség ugyanis alapvető követelmény, és ha kiüresítik a magánélethez fűződő jogokat, az akár az emberi jogok európai egyezményébe is ütközhet – jelentette ki.

A tömegrendezvények esetleges betiltásának lehetősége viszont nem feltétlenül ördögtől való, mert adódhatnak olyan helyzetek, amikor az államnak akár ilyen módon is meg kell védenie az embereket – véli Szabó. Efféle súlyosan jogkorlátozó intézkedésről azonban kizárólag pontosan meghatározott szabályok alapján lehet csak dönteni, így a jogvédő szerint sok múlik a részleteken: lesznek-e megfelelő garanciák a visszaélések megakadályozására.

Az adatvédelmi hatóság aligha örülne, ha az összes irodát bekameráznák

A rendőrség a határátkelőhelyeken kamerákat helyezhetne el – derül ki ezen túl a javaslatból. Ez pedig a ma hatályos rendőrségi törvényen olvasható: a hatóság „a határátkelőhely őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet". Ebben tehát semmi újdonság nincs. Az viszont változást jelentene, ha az információkat bármire felhasználhatnák, mert a felvételek ma „csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során" szolgálhatnak bizonyítékként.

Egyébként ahhoz sem kell törvénymódosítás, hogy a rendőrség által őrzött intézményeket kívül-belül megfigyeljék. Közterületen eddig is szinte bárhol elhelyezhettek képfelvevő berendezést, „ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges". Más kérdés, hogy az adatvédelmi hatóság nem örülne annak, ha az összes irodát bekameráznák, mert egy korábbi állásfoglalás szerint a munkahelyeken nem lehet az alkalmazottakat folyamatosan figyelni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.