|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Emiatt a házelnök Karácsony Gergelyt és Szilágyi Pétert ötvenezer, illetve 185 ezer forintra büntette. A nagyobb összegű bírságot Kövér László azzal magyarázta, hogy a Ház jegyzőjét súlyosabb felelősség terheli.
A PM színeiben politizáló Dorosz Dávid és Szabó Rebeka nem sokkal később azt írták egy táblára, hogy „Itt Nemzeti Dohánymaffia működik”, és ezért – miután Kövér szerint az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsítottak – hetven-hetvenezer forintos büntetést kaptak. Az LMP-s Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia a földtörvény ellen tiltakozott pár hét múlva egy felirattal a plenáris ülésen – azt üzenték a parlamentnek, hogy „Földrablás helyett földosztást!” –, s emiatt 155, illetve 131-131 ezer forintra bírságolták őket.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az érintettek Strasbourghoz fordultak, és a panaszokat a bíróság egyesítette, s a két ügyben 2014 őszén egyetlen ítéletet hozott. Megállapították, hogy az ellenzéknek is joga van a parlamentben kifejtenie a véleményét, és a fellépésükkel nem zavarták meg jelentős mértékben az ülést. Kimondták ugyanakkor azt is, hogy a parlamenti politizálásnak a szimbolikus megnyilvánulások is részét képezik. Ugyanakkor kifogásolták, hogy a házelnöki döntés ellen nincs érdemi jogorvoslati lehetőség.
Az emberi jogi bíróság verdiktje szerint tehát a magyar állam megsértette az emberi jogok európai egyezményében is deklarált véleménynyilvánítási szabadságot azzal, hogy képviselőket politikai álláspontjuk ismertetése miatt pénzbüntetéssel sújtottak. Ezért a politikusokra kirótt bírság összegét vissza kell utalni, továbbá jár nekik fejenként háromezer euró nem vagyoni kártérítés, valamint összesen kilencezer euró eljárási költség is.
Kövér László a verdikt kihirdetése után közölte: tudomásul veszi a döntést. Jelezte ugyanakkor, hogy már létezik megfelelő jogorvoslati rendszer arra az esetre, ha valamelyik képviselő tiszteletdíját csökkentik. A büntetésről ugyanis a házbizottság – indokolással ellátott döntésben – egyhangúlag határoz, s ha a képviselő ellentmondással kíván élni, a paritásos alapon működő mentelmi bizottságtól kérheti a döntés hatályon kívül helyezését. Amennyiben a mentelmi bizottság a kérelemnek nem ad helyt, a plenáris ülés elé kerülhet az ügy.
A kormány viszont nem nyugodott bele a verdiktbe, hanem a Nagykamara eljárását kezdeményezte, mondván: ez az ítélet az Országgyűlés szuverenitását sérti. A kabinet képviselői tavaly júliusban a nemzetközi fórum előtt azt állították, hogy senki nem korlátozza az ellenzék működését. Azzal is igyekeztek ezt alátámasztani, hogy számokat idéztek: az ellenzéki képviselők 2014-ben 1632 órát beszéltek a parlamentben, a kormányoldalnak viszont csak 1288 óra jutott.
Hangoztatták ugyanakkor, hogy a strasbourgi bíróság által emlegetett dermesztő hatás – vagyis az, hogy a büntetéssel fenyegetés elrettentené az ellenzéket – sem érvényesült, hiszen a bírságolás után is volt még pár szokatlan akció. A kabinet állította, az is az ellenzéknek kedvez, hogy még napirend után is szót kaphatnak. Igaz, erre általában késő este van lehetőség, amikor szinte senki nem figyeli a parlament munkáját.
Ezeket az érveket a Nagykamara nem akceptálta, hanem nagyjából a korábbi verdiktet hagyta helyben. Azt sem értékelték, hogy a képviselőkre kiszabott bírság ellen biztosítottak jogorvoslati lehetőséget, mert a képviselők véleménynyilvánítási szabadságának büntetés kilátásba helyezésével történő korlátozását általában elfogadhatatlannak tarják. Az első döntéshez képest változás viszont, hogy a politikusoknak nem vagyoni kártérítés nem jár.