Ott a munkaadóktól azt a tájékoztatást kapták, hogy az ötmilliárdos elvonás és a kényszerű költségcsökkentő intézkedések miatt a nagyjából negyvenezer érintett dolgozó közül akár tízezren is elveszíthetik az állásukat – mondta Király. A megváltozott munkaképességű embereket – e körbe tartoznak például fogyatékkal élők, illetve olyanok is, akik korábbi munkakörük betöltésére betegség miatt váltak alkalmatlanná – határozott idejű, egy évre szóló szerződéssel foglalkoztatják, és a megállapodások december 31-ig szólnak.
Így ők most – a karácsonyi ünnepek előtt alig több mint két héttel – teljes bizonytalanságban vannak, hiszen nem tudják, hogy jövőre mi lesz velük. Azt Király elég abszurdnak tartja, hogy számukra a közfoglalkoztatás jelentene megoldást – amire a költségvetés tervezetének indokolásában a kormány utal –, mert az csak három-négy hónapra szól, és az alapvető célja, hogy mindenkit visszavezessenek a munkaerőpiacra.
Csakhogy szerinte egy fogyatékkal elő számára nemigen van olyan közmunka, amit valóban el tudna elvégezni, ráadásul ezeknek az embereknek szinte esélyük sincs arra, hogy piaci körülmények között valaha képesek legyenek elhelyezkedni. Egyébként a költségvetés 17 ezer milliárdos kiadási főösszegéhez képest nevetséges pénzről van szó – emelte ki az érdekvédő.
Az idén 34 milliárdot biztosítottak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, és ebből faragnak most le ötmilliárdot. Ám a népesség több mint öt százaléka valamilyen fogyatékkal él – tette hozzá –, és a foglalkoztatásukban Magyarország az uniós tagállamok között – Bulgáriával és Romániával egy sorba – már ma is a sereghajtók közé tartozik.
A kifejezetten az ő foglalkoztatásukra létrehozott cégek nagyjából negyvenezer főnek adnak munkát, és az érintett emberek általában napi négy órában minimálbérért dolgoznak. Ehhez személyenként legfeljebb 94 ezer forintos támogatás jár, de a felét a közterhek teszik ki, ami visszaáramlik a büdzsébe. Ebben a helyzetben a szakszervezet a támogatás csökkentését súlyos hibának tartja.
A munkaadók véleménye sem más, ezért születhetett a rehabilitációs párbeszédbizottság legutóbbi ülésén az a döntés, hogy közösen intéznek levelet a miniszterelnökhöz, a nemzetgazdasági miniszterhez és a foglalkoztatásért felelős államtitkárhoz. Ám az érintettek egyelőre nem kaptak választ, miközben az idő sürget, hiszen a cégeknél dönteni kellene arról, kikkel kötnek szerződést 2015-re.
